Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Egyetemes Philologiai Közlöny - 633

TÖRTÉNETI IRODALOM. 633 — Elek Oszkári smerteti Dézsi Lajos könyvét Jósika Miklós új életrajza czímen. Szeptember. Gr. Vay Péter : Az élet- és gondolkozásmód átalakulása a háború folyamán. Megfigyeléseit közli a közönség mámoráról, a háború társadalmi viszonyairól (gyors meggazdagodás, panama, költekezés), a semleges területek diplomata középpontjairól ; néhány sorban rámutat a szellemi élet háborús nyilvánulásaira (a francziák chauvinismusa szemben az angol higgadtsággal), a franczia nép szenvedéseire és vallásos életüknek szembetűnő megerősödésére, Helvetia központi helyzetére ; jellemzi Középeurópa népeit (erős rokonszenvvel a németeket) és a harmadik háborús év hozta szenvedések következményét, a békevágy erősülését. -— Moldován Gergely : I. Károly román király és a román nemzeti ideál. Az első Hohenzollern Romániának nem uralkodója, hanem gyönge, elfogult apja volt : a maga külpolitikai meggyőződését még trónutódjába sem tudta belenevelni. A háború hívei a legnagyobb szédelgést a nemzeti ideállal űztek : azokkal az eszmékkel, melyek a XVIII. sz. közepén Klein Innocentius erdélyi román püspök agyában fogamzottak meg, 1860-ban pedig Papiu Ilarián memorandumában kristályozódtak ki. Ezt a dáko-román ideált Cuzától átvette Károly is. Erdély elfoglalásának a terve egyre több hívő rajongót szerzett. A magyarországi martyrok (!) külön szervezkednek. (Carpatii.) Az 1884. évi forradalmi kísérlet kudarczot vallott, de a román kamara levegőjét megfertőzte, 1888-ban Lascar Catargiu vezetésével józanságát is félrevetette. A román államférfiú erkölcsi világa szerfelett labilis (Bratian, Cogalnicean stb.), a román nemzeti ideál pedig mind magasabb röptöt vesz. Az 1891-ben alakult Culturliga a magyar nemzet elleni gyűlöletet szította mindenfelé, minden kérdést Európa elé vitt. Hatása nálunk is érezhető volt ; Saguna szelleme csak edzette még azt. Az erdélyi oláhság ellenségesen helyezkedett cl. Az 1881. évi nagyszebeni programm a passivitás mellett döntött : 1908-ig az erdélyi románok nem választanak képviselőket. A magyarországi románság (Mocsonyi Sándor) józan politikáját az 1884. évi conferentia ellensúlyozza. Uj organuma a Tribuna, 1892-től pedig a bukaresti liga propagálja, mely memorandummal is megpróbálkozott. A kudarcz után Nagyszebenben botrányos népgyűlést terveznek, s azon bebizonyul, hogy az itteni románok is vak eszközei a Culturligának, mely az 1894. évi pör alkalmával fejtette ki erejét, de sikertelenül. — Márki Sándor : Az 1849. évi osztrák-orosz szövetség fölbontása. Ausztria közbelépése a győztes törökség előhaladását megakasztotta, de a megegyezés alkudozásainak megkezdését siettette. 1855-ben Ausztria is erős katonai készületeket tesz, de viszont Gorcsakoff herczeg a béke reményét kelti fel. A békealkudozásokban az osztrák birodalom befolyásának biztosítása is hangot talál. —S. Gy. : Szalay Imre. Emlékezés. — Rózsa Dezső : Anglia és népe. Ismertetés négy német munkáról (M. Frischeisen-Köhler, Sil-Vare, Fontane, Manz) és Győry Ilona könyvéről. Egyetemes Philologiai Közlöny. Június—július. Ferenczi Zoltán : >>Az török áfium ellen való orvosság« czímű müvének forrásai. Zrínyi főforrása Busbequius volt, de sok minden olvasmánya tükröződik a munkájában lévő szállóigében és mesevonatkozásokon. Érdekes történeti vonatkozásainak a jegyzéke. —- Darkó Jenő : A veszprémi apáczamonostor alapítólevelének 1109,-i másolatáról. Azok a sajátosságok, melyeket Czebe a délitáliai írásmód jeleinek mond, jórészt általánosak, sokszor pedig épen a mi szövegünkre nem illenek ; annak a megállapításnak ellenben nagy jelentősége van, hogy ezen