Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Az Ujság - 631

TÖRTÉNETI IRODALOM. 631 nyelv egészét, egyetemesen költőivé tette.« —- Ferenczi Zoltán : Egy elfeledett regényről. Petrichevich-Horváth Lázár : Az elbujdosott cz. 1836-ban meg jelent regényéről. — Lukinich Imre : Erdély a speyeri gyűlés után. A speyeri szerződés János Zsigmond magszakadása esetére Erdélyt Miksának biztosította élén királytól kinevezett vajdával. Szulejmán 1566-iki athnaméja és az 1567-iki a szabad fejedelemválasztásra vonatkozó határozat azonban az önálló fejedelemség medrébe terelte a fejlődést. Báthory István, hogy a Miksa-párti irányzatot leszerelje, letette a királynak a hűségesküt, ezzel a speyeri szerződést, ha formailag nem is, lényegileg mégis megvalósította. Miksának és még inkább híveinek az a törekvése azonban, hogy a belügyekben is biztosítsa hatalmát Erdély fölött, Báthory Istvánt is eltávolították a bécsi udvartól. E törekvések ellen Erdély török protectióval védekezett. Csak a porta törekvése új birtokszerzésre változtatta meg ezt a politikai irányzatot és hozta létre Báthory Zsigmonddal a magyar királylyal kötött szövetséget. Alkotmány. 1917. 201. sz. B. G.: Békekongresszusok és békekötések a 19. és 20. században. Wertheimer Edének németül hasonló czímmel megjelent munkájáról bő tartalmi ismertetést ad, Wertheimer rövid visszapillantást vet a mult és a jelen század összes békekötéseire s azoknak politikai eredményeit ismerteti. — 258. sz. Cséplő István : József királyi herczeg. Payr Hugó munkájának ismertetése. A Tenger. 1917. 1. füz. Szabó László : Jakcsi László, Curzola sziget magyar grófja. Zsigmond király 1417-ben az addig a ragusaiaktól kormányzott Curzola szigetét Jakcsi Lászlónak adományozta. Ez adományozás körülményeit és Jakcsi személyét világítja meg a szerző. 3—4. füz. Márki Sándor : Az Adria a magyar uralom előtt. Az illyr tengerpart a görög gyarmatosítással kerül a történelem világításába. A makedón dynastia itt is elismertette fönnhatóságát, 230 óta Kr. e. azonban már a római érdekkörbe esik ez a terület. A II. pun háború után Róma már ura volt az Adriának, a mi reá nézve az illyr kalózok hatalmának megtörése szempontjából is fontos volt. A czikk azután foglalkozik e terület sorsával a római uralom alatt. — Szabó László : Bolgár hadjárat az Adria partvidékén. Sámuel bolgár czár a görögökkel a Balkán birtokáért folytatott küzdelmek közben az Adria partjára is eljutott. E hadjáratot tárgyalja czikkünk a különböző források világításában. 5. füz. Márki Sándor : Az Adria a magyar uralom előtt. Illyria jelentősége különösen Diocletianus uralmával emelkedett. A birodalom súlypontja akkor már kelet felé tolódik. Diocletianus Salonában székel, a mely azonban nem vetekedhetik Byzánczczal, s így jelentőségét hamar elveszti. A népvándorlás azután e részekben megrendítette a görög uralmat. Későbbi fejlődésükre a szláv bevándorlás és Velencze hatalmának növekedése volt irányadó. 8—9. füz. Szabó László : A tengermellék és Dalmáczia közép- és újkori történetének forrásai. Ismerteti a kiadott oklevélgyűjteményeket s a levéltárak dalmácziai vonatkozású anyagát. 10. füz. Szabó László : A tengermellék és Dalmáczia közép- és újkori történetének forrásai. Folytatás. A különböző városok, szigetek, egyházak statútumainak és a dalmát évkönyveknek és krónikáknak ismertetése. Az Újság. 1917. 265. sz. Takáts Sándor: Huszártipus czímmel Kollonics Ádám bizalmas leveleiből a XVII. századbeli huszártulajdonságokat jellemző, valamint Kollonicsra vonatkozó adatokat közöl.