Századok – 1917

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Akadémiai Értesítő - 630

<630 TÖRTÉNETI IRODALOM. rövidre fogott i—2 oldalas folytatásai már úgyszólva évek óta tartanak, ámbár ez az elaprózott közlés értéküket még inkább devalválja. — A Levéltári Közlemények közül ebben a számban csak a Zempléni magyar nyelvemlékek és a Zempléni regeszták a XVII. században foly tovább. — Új a szerkesztőtől : Zemplén vármegyének közgyűléshelyei 1638—1777, a melyből azonban csak másfél oldalnyi bevezetőt kapunk. —- Wiczmándy Tamás a családja történetéről az előző számokban megjelent közleményekre reflectál. Akadémiai Értesítő. 1917. Április. Károlyi Árpád : A bécsi békét megerősítő királyi oklevél meghamisítása. A bécsi béke okiratának kiállítása körül fölmerült nehézségeket tárgyalja. Rudolf császár a békéhez csak bizonyos föltételekkel járult hozzá, a melyekről Mátyás főherczeg jól tudta, hogy a magyar küldöttség nem fogadhatja el. Ezt a föl tételes megerősítő oklevelet Stralendorf titkos tanácsos, a ki a titkos tanács elnökének halála következtében kénytelen volt Prágába visszatérni, néhány órával a magyar követség érkezése előtt adta át Mátyásnak egy charta biancával arra az esetre, ha a magyarok a megerősítő oklevelet el nem fogadnák, kikötve, hogy a kath. egyház és a király jogait sérelem ne érje. Minthogy a magyarokra elfogadhatatlan megerősítő oklevelet föltételes megerősítése miatt használni nem lehetett s a megállapodásokat a charta biancára sem lehetett rávezetni, mert a királyi pecsét Forgách kanczellárnál volt, a ki előreláthatólag nem fogadta volna el a megegyezést, Mátyás és tanácsosai a februárban kiállított megerősítő oklevelet vették elő, a melynek felhasználására akkor nem került a sor, a dátumokat a szövegből eltávolították és ugyanazon kézzel az újakkal helyettesítették. Ez formailag hamisítás volt, lényegileg azonban a Mátyásnak adott meghatalmazás következtében a főherczegnek szabadságában állott. — Gróf Teleki Pál : A földrajzi gondolat története. E tudomány irányának fejlődésével foglalkozik. — Lux Kálmán : A budai királyi vár Mátyás király korában. Reconstructio a régi rajzok, tervrajzok s a királyi palota újjáépítésekor eszközölt fölmérések alapján. Az építményt egészen gothikusnak jellemzi. Június—július. Szentkláray Jenő : Ujabb részletek a délmagyarországi török hódoltság történetéből. Karácson okmánytára alapján a délvidék történetére vonatkozó érdekes adatokat dolgozza föl. — — Császár Elemér : Toldy Ferencz kritikai munkássága. Toldy pályájának elejét ismerteti, a mikor inkább műkritikus volt, mint történeti iró. Ebben Kazinczy tanítványa és ép oly elfogult, mint mestere. Kritikai pályájának második fele az értékesebb, a Figyelmező megalapításától. Az utolsó és legszebb kritikai munkája Árany Toldijának bírálata. — Fest Sándor : Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István föllépéséig. Kivonat a jelen számban ismertetett munkából. — Kemény Lajos : Kazinczy Ferencz levelezéséhez. Iskolaügyi levelek Kassa város levéltárából. -— Wallentinyi Dezsőné : Kazinczy Gábor hat levele Tompa Mihályhoz. Különböző tartalmúak. -— Mészöly Gedeon : Zsoldos Ignácz és gróf Széchenyi István. Részlet Zsoldos naplójából, melyben Döblingben Széchenyinél tett látogatását írja le. Augusztus—október. Berzeviczy Albert : Arany János emlékezete. A nagygyűlésen tartott elnöki megnyitó, Arany aesthetikai méltatásával. — Heinrich Gusztáv : Arany János és az Akadémia. Arany főtitkári tevékenységét jellemzi. — Négyessy László : Arany művészete és elmélete. Arany művészi tudatosságáról a forradalomig. — Tolnai Vilmos : Arany nyelvmüvészetéről. »Az elődök művészetébe beleolvasztotta a népnyelv minden elemét, belevonta a költészetbe a magyar