Századok – 1917

Történeti irodalom - Fest Sándor: Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig. Ism. Tolnai Vilmos 610

<610 TÖRTÉNETI IRODALOM. Fest Sándor : Angol irodalmi hatások hazánkban Széchenyi István fellépéséig. M. T. Akadémia. Értek, a nyelv- és széptud. köréből. XXIII. köt. 7. sz. Budapest, 1917. in 1. 3 kor. Fest tanulmánya első tagja egy sorozatnak, mely végig fogja kísérni az angol irodalom hatását a mi szellemi életünkre, első megjelenésétől kezdve a legújabb időkig. A czím voltaképen kevesebbet mond, mint a mennyit a dolgozat egészében ad ; mert nem csupán irodalmi hatásokról van benne szó, hanem általában a két nemzet szellemi életének kölcsönös viszonyáról, mely főleg a szépirodalom terén nyilvánul, de erősen érezhető ezenkívül a philosophiai, történeti, nemzetgazdasági irodalomban is, sőt a társadalmi életben nemcsak erős nyomot hagy, hanem egy időben, kivált a főúri körökben, anglomaniává fajul, mely még máig sem tűnt el egészen. A szerző e hatások kereteit a művelődési érintkezések alapján állapítja meg. Régebbi századoktól öröklött hagyományok készítették elő bizonyos mértékben a magyar talajt az angol szellemi hatások befogadására. Már a XVI. században Angliában jár Skaritza Máté ; a XVII-ben pedig seregestül rándulnak át református theologusaink Hollandiából a britt szigetre. Erdély politikai érintkezése Angliával megszilárdította azt a kapcsolatot, melyet a vallási érdek közössége teremtett. A puritanismus azonban Erdélyben nem verhetett gyökeret ; a világi hatalom elnyomta, mert félt azoktól a következményektől, melyeket I. Károly király idejében hazájában előidézett. Annál erősebben vert gyökeret öreg Rákóczi György özvegyének, Lórántffy Zsuzsánna székhelyén, Sárospatakon. Azonban a sűrű »peregrinálás« művelődési hatása nem terjedt túl az egyház körén. A XVIII. században, bár Mária Terézia rendelkezései megszigorítják a külföldi utazást, diákjaink egyre sűrűbben »szívják a valódi szabadság levegőjét« s hovatovább a vallási érdeken kívül is kezd érvényesülni Anglia hatása. Ez azonban csak az 1763-i párisi béke óta válik elhatározóvá, mikor Anglia és Ausztria között jobb politikai viszony szövődik. Ettől kezdve Bécs az angol hatás közvetítője. A theologusok helyébe főuraink lépnek, kik Bécsben nyernek ösztönzést, hogy Angliát meglátogatva új művelődési tényezőkkel gazdagítsák ébredni kezdő szellemi életünket. Az erdélyi Telekiek után Vay Miklós az első, ki hosszabb időt tölt Angliában, tanulmányozva a gazdasági viszonyokat, a műszaki találmányokat ; az a kitüntetés éri, hogy a Royal Society tagjává választja ; sok mezőgazdasági eszközzel és tapasztalatokban gazdagon tér haza s itt, jóval Széchenyi előtt fölveti az álló híd eszméjét. — Mély tanulmányokat tesz Berzeviczy