Századok – 1917

Történeti irodalom - Gondán Feliczián: A középkori magyar pálos-rend és nyelvemlékei. Ism. P. 611

TÖRTÉNETI IRODALOM. 611 Gergely, híres nemzetgazdasági írónk, az első, a ki nálunk a »smithianismus« alapján áll. Legfontosabb és eredményeiben leggazdagabb Széchenyi Ferencz angol útja, melynek hatását örökségképen fiára, Istvánra hagyta. Kint járnak az Esterházyak, kik Londonban magas diplomatiai hivatalokat viselnek s az angol élet szokásait honosítják meg itthon. Ekkor pendítik meg először az angol és a magyar alkotmány párhuzamát ; az angol nyelvet sokan tanulják, utánozzák divatját, angol kerteket ültetnek a francziák helyébe, sőt angol cselédeket is tartanak. Igen tanulságosak, különösen művelődéstörténeti tekintetben a nálunk járt angol utazók rólunk szóló tudósításai. Sir Keith, Conway, Sir Wraxall, Hunter és mások, de főképen Robert Townson, báró Hompesch, dr. Bright és Mrs Eore érdekes képét adják a XVIII. sz. végi és XIX. sz. eleji Magyarországnak. Az angol irodalmi hatás a mi íróinkat először Bécsben érte. A testőrök foglalkoznak legelébb a britt irodalom nagyjaival : Pope, Young, Milton és Shakespeare műveivel. Az első hatás azonban nem közvetlenül, hanem franczia fordításokon át történt. Első költőink, kik angolul tudnak, Péczeli József és Pálóczi Horváth Ádám ; őket követik Kis János, Dayka, Verseghy, Sándor István, Döbrentei, Bolyai Farkas, Kölcsey ; míg Ossian hatása német közvetítéssel Bacsányi és Kazinczy működésében érvényesül. Á tanulmányt a szerző egy függelékkel egészíti ki, melyben a legpontosabb philologiai és kritikai eljárással számol be az irodalmi hatás legkisebb részleteiről is. Míg a tanulmány maga általánosabb érdekű s főleg a történeti kutatást érdekli, addig a függeléknek első sorban nagy irodalomtörténeti értéke van. A művet a szerző avval az ígérettel végzi, hogy kutatásainak következő köre Széchenyi kora lesz, mely az elsőnél még jóval gazdagabb eredményekkel kecsegtet. Részletes név- és tárgymutató zárja le az értékes tanulmányt. Tolnai Vilmos. Gondán Feliczián : A középkori magyar pálos-rend és nyelvemlékei. (Festetich- és Czech-codexe). Pécs, Taizs József könyvnyomdája, 1916. 8°, 142 1. Egyetlen magyar származású szerzetesrendünkkel feloszlatása óta vajmi keveset foglalkozott történeti irodalmunk. Az utolsó évek, Istennek hála, ebben a tekintetben változást Ígérnek ; mind több kutatónk figyelme fordul a szerzet felé, melynek oly nagy szerepe volt nemzetünk hitéletében. E folyóirat lapjain néhány év előtt eléggé terjedelmes és értékes dolgozat jelent meg a rend székhelyének történetéről (Zákonyi Mihály : 39*