Századok – 1917

Történeti irodalom - Biró Venczel: Az erdélyi fejedelmi hatalom fejlődése 1542–1690. Ism. Lukinich Imre 603

<609 TÖRTÉNETI IRODALOM. a közfelfogás teljes megváltozását, hiszen pl. a szt-ágotabeliek még 1557-ben is, tehát két évvel Hontems egyháztörvényeinek életbeléptetése után, egészen katholikus módon hívják segítségül Szt. Ágotát, városuk védőszentjét. A vallásszabadság biztosítása ép úgy, mint Lengyelországban, a várható reactio ellen való előzetes védekezés, mely a törvény, az alkotmány oltalma alá helyezi a protestánsok lelkiismereti szabadságát. Erdély annyiban kivétel az európai ellenreformatio történetében, hogy katholikus visszahatásról még a katholikus Báthoryak uralkodása alatt sem lehetett beszélni, mert a katholicismus a XVI. század utolsó tizedeiben már jelentéktelen töredékké vált a hatalomért János Zsigmond óta elkeseredetten küzdő református és unitárius egyházak mellett. Theologiai harczok tulaj donképen e két felekezet között folynak ; s mivel minden monarchikus államformában az uralkodó felekezetisége volt a legsúlyosabb érv a felekezetek harczában, Erdélyben a XVII. század első éveitől fogva túlsúlyban van a kalvinismus, mint orthodox, vagyis hivatalos egyház. Ez minden más felekezetet — és nem alaptalanul — politikai pártnak minősítvén, közös érdekei alapján azonosítja magát az állammal, mely viszont azt kizárólagossá tenni igyekszik, hogy elejét vegye az állam erejét megosztó felekezeti versengéseknek. A transsilvanismus tehát ennyiben ugyanegy Erdély érdekeivel s ennyiben támogatásban részesül minden erdélyi fejedelemtől is. A fejedelmi hatalom sokféle vonatkozásait (törvényhozás, végrehajtó hatalom, külügyi politika irányítása, hadügy, pénzügy, igazságszolgáltatás, vallás- és iskolaügy) szerző korszakonként tárgyalja, holott talán a felségjogok szerint való fejlődés áttekinthetőbb lett volna. Megállapításait nagy adatkészlettel s néha túlságos részletezéssel támogatja, miért is könyve helyenként fárasztó olvasmánynyá válik. Szerettük volna azonban annak a kérdésnek behatóbb tárgyalását is, hogy mennyiben érvényesült, vagy igyekezett érvényesülni Erdély alkotmányában a lengyel hatás, melyet szerző csak érint, s hogy mennyiben volt befolyással a magyar királyi hatalom fejlődése az erdélyi fejedelmi hatalom kialakulására a XVII. században ? Mert csak így állapítható meg, hogy a kialakult erdélyi fejedelmi hatalom sajátos erdélyi talajból fakadt-e, vagy pedig nemzetközi hatások befolyásolták-e fejlődési folyamatát ? Biró Venczel könyve azonban így is becses terméke történetirodalmunknak s ezért készséggel ajánljuk mindazok figyelmébe, kiket Erdély története érdekel Dr. Lukinich imre. Századok. 1917. IX-X. füzet. 39