Századok – 1917

Értekezések - SÖRÖS PONGRÁCZ: Frangepán Ferencz kalocsai érsek egri püspök - 545

FRANGEPÁN FERENCZ, KALOCSAI ÉRSEK, EGRI PÜSPÖK. 553' ellenállni, sőt egy keresztény fejedelem sem, csupán Felséged, azért ruházta át minden jogát Felségedre és fenséges testvérére, inkább elviselvén, hogy fia szűkölködjék a királyi czím nélkül, mint a kereszténység Magyarország nélkül. Mi, a kik ezt a tervet tudtuk s előmozdítói voltunk, nem ismerünk a jelenben senkit a keresztény világban, a ki sebeinket orvosolhatná, a keresztény államok ezen nemes tagját megóvhatná, mint császári Felségedet. Ezért fordulunk Felségedhez, tehetségünk szerint azon levén, hogy barátainkat, rokonainkat is ugyanily elhatározásra bírjuk és kötelezzük, csak Felséged komolyan fogjon a dologhoz. Az ugyanis a legnagyobb mértékben szükségesnek tűnik fel előttünk, hogy császári Felséged és fenséges testvérje vagy teljesen felhagyjanak ezzel az ügygyei, vagy komolyan fogjanak hozzá, mivel hosszadalmas fontolgatás esetén csak a biztos pusztulás vár reánk. Magyarország ugyanis, miként én, az egri püspök, a mint emlékszem, Felséged előtt mondottam, legnagyobb részében sík föld, ki van téve a török berohanásainak, a ki lovasság tekintetében felsőségben van. Ha tehát ez az ügy kellő megfontolás tárgya nem lesz, vége az országnak, főleg ha Buda is, a mit az Isten ne engedjen,, a török kezébe jut ; a megroncsolt ország is könnyebben megvédi, hogy ez a város a töröké ne legyen, mintsem visszafoglalja. Azért alázattal kérjük Felségedet, az Istenért legyen gondja az országra, lássa el katonasággal, hogy mi és utódaink Felséged és fenséges testvére szárnyai alatt szolgálhassunk. Tegye ezt Felséged, a mint bölcs belátása szerint legjobbnak tartja, vagy alkudozással a törökkel, vagy évi adófizetéssel, vagy fegyveres erővel ; de bármelyik módhoz szükséges, mint Felségedet tisztelettel emlékeztetni bátorkodunk, a francziákkal való megegyezés. Tudjuk, hogy ezek pénzzel, befolyással sokat elérhetnek a török uralkodónál. Semmit sem veszít Felséged a legkeresztényibb királylyal való egyezségben, a mit uzsorával vissza nem kapna, ha Magyarországot szabadon birtokává teheti. Ha azonban Felséged ezek közül egyikét sem akarná megtenni, a mit igen kelletlenül vennénk, akkor Isten szerelmére kérjük Felségedet, ne kívánja romlásunkat, hanem vegye rá fenséges testvérét, hadd egyesüljön az ország ő kezében levő része annak többi tagjával, hogy így valahogy mégis fenntarthassuk ezt az egykor oly nemes országot. Azt hiszszük, Felségtek jól tudja, mennyit számít a kereszténységnek, hogy a törökkel való harczában hazánk az ő oldalán legyen s mekkora kára lenne, ha magával szemben találná ; mi, hacsak Fel-