Századok – 1917

Történeti irodalom - Harsányi István: A sárospataki Rákóczi-könyvtár és katalógusa. Ism. –ch –e 503

504 TÖRTÉNETI IRODALOM. 504-azokat a könyveket, melyek megjelenésükkel figyelmet keltettek, de viszont a külföldi akadémiákra induló ifjakat, továbbá a kereskedőket s követeit is felhatalmazta arra, hogy számára könyveket vásároljanak, reájuk bízta azok megválogatását. Ismeretes, hogy könyvgyűjtő buzgósága a Corvinák megnyerésének lehetőségére is irányította figyelmét. Már 1632 aug. 10-én megbízta portai követét, Szalánczy Istvánt azzal, hogy a híres budai könyvtár maradványait szerezze meg. »Budán mennyi sok szép régi deák könyvek legyenek — írta neki, — melyek csak úgy senyvednek el, ha Kglmed módját aránzaná, bár ugyan igirne vagy száz tallért, vagy 100 aranyat Zölfikárnak, bár csak másfélszázat szerezne ide bennek választva. Ha pedig mind ide szerzené, adnék bizony ezer aranyat neki.« Törekvése azonban, bár nagyobb áldozatoktól sem riadt volna vissza, a túlzott követelések miatt eredménytelen maradt. Könyvtárát nem tartotta elzárva az írók és tudósok előtt ;. a tanárok és lelkészek szabadon használhatták a gyűjteményt, s mint a fejedelemnek Tolnai István sárospataki ref. lelkészszel, a könyvtár kezelőjével folytatott levelezése mutatja, könyvek kikölcsönzése a fejedelmi könyvtárból napirenden volt ; a kölcsönadott könyvekről azonban jegyzéket kellett vezetni, melyet időnként a fejedelem is áttekintett. Könyvtára jelentékenyen gyarapodott fia, Zsigmond gondozása alatt is. Zsigmond, kiről az egykorúak a legnagyobb rokonszenvvel írnak, a könyvgyűjtés és könyvkiadás, valamint az írók anyagi pártolása tekintetében atyja példáját követte : ő szereltette fel újból a sárospataki nyomdát is, melynek első terméke (1650-ben) Comenius egyik munkája volt. A könyvtár Zsigmond végrendelete alapján a sárospataki kollégium tulajdonába ment át ; az átszállítás azonban csak 1657 után történhetett meg, valószínűleg azért, »mert az özvegy édesanya, Lorántfy Zsuzsánna óhaja az volt, hogy a kollégiumnak hagyományozott könyvtárt majd csak az ő halála után szállítsák át a várból«. Ennek következtében viszont azokat a könyveket is a könyvtárhoz csatolták, melyek Zsigmond herczeg halála óta a várba kerültek, vagy a melyek az öreg fejedelemasszony tulajdonában lehettek. 1658—60 körül történt átszállítás alkalmával a könyvtár anyagát jegyzékbe foglalták ; e jegyzék azonban elveszett s Szombathi János sárospataki tanár és könyvtárnok 1805-ben már csak töredékeket tudott belőle megmenteni. A jegyzék mindamellett igen becses ; nemcsak azért, mert a könyvtár technikai berendezésére is világot vet (könyvek elhelyezése nagyság szerint, csoportosítás), hanem főleg azért, mert felsorolja a Rákóczi-család olvasmányait, A katalógus szerint a könyvtár főleg theologiai és bölcsészeti.