Századok – 1917
Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 472
484 MÁRK LÁSZLÓ. a királyi tanácsnak a helytartósághoz való viszonylatát kell figyelembe vennünk, mint oly tényt, mely alkalmas talaja volt a királyi tanács újabb fejlődésének. I. Ferdinánd uralkodása első évében rövid ideig belföldön tartózkodván, kétségtelen dolog, hogy tanácsosai az állandóan környezetében, kíséretében, udvarában tartózkodó országnagyok, befolyásos főnemesek, szóval ugyanazon jogi alapon álló tanácsosok, kiket a Jagellók idejében és később Mária királyné félévi helytartósága alatt királyi tanácsosokul ismerünk. Ez az állapot azonban csak egész rövid ideig tartott. Ferdinánd tisztában volt azzal, hogy a magyaroknak állandóan hangoztatott ama követelését, miszerint belföldön tartózkodjék,1 nem teljesítheti ; országainak és birodalmának ügyei hosszas, fáradságos utazások elé állították, a minek eredménye a helytartóság állandósulása lett, mivel párhuzamosan a tanácsot is olykép kellett szerveznie, hogy az személyes jelenlététől független tanácsolásra alkalmasan berendezett szervezet legyen és mind a mellett j ogilag az összeköttetést fenntartsa. Hogy Ferdinándnak eme kérdés megoldásánál követett eljárását megérthessük, röviden vázolnunk kell az osztrák közigazgatás alapelvei közül azokat, melyeket Ferdinánd elődei nyomdokán ép magyar trónrajutásának idejében, 1527-ben rakott le, s melyek Fellner szerint az osztrák központi igazgatás megszületését jelzik.2 Az örökös tartományokra nézve igaza lehet Fellnernek, de hazánkat fentebbi állítása nem érintheti. Az örökös tartományok politikai kormányzata kettős alapon nyugodott : helyhatóságin és központin.3 A helyhatósági kormányzat a tartományúi' hatalmát gyakorolta egy kollegiális szervezet, a Regiment formájában, melyek már Miksa császár alatt a távollevő tartományúr nevében gyakorolták joghatóságukat.4 Az örökös tartományok központi kormányzata tulaj donképen csak Ferdinánd uralkodásával veszi kezdetét, de a legfontosabb állami ügyek elbírálására s azokat illetőleg 1 M. O. E. I—279. 2 Th. Fellner : Zur Gesch. der österreichischen Centralverwaltung. Mittheilungen des Instituts für österreichische Geschichte. VIII. Band. II. Heft. 1887. évf. 277. 1. 3 Ezeknek fejlődésére nézve 1. Adler : Die Organisation der Centralverwaltung unter Kaiser Maximilian I. I. és II. fejezet. 4 Fellner i. m. 271. 1.
