Századok – 1917
Értekezések - MÁRK LÁSZLÓ: A királyi tanács átalakulása és története 1526 után - 472
A KIRÁLYI TANÁCS ÁTALAKULÁSA ÉS TÖRTÉNETE I £20 UTÁN. 485 a fejedelemnek tanácscsal való ellátására akkor sem állíttatott fel valamely határozott szervezettel bíró kollegiális tanács, mert az ú. n. Geheimer Rath az uralkodó bizalmát bíró tekintélyesebb főurak olyan gyülekezete volt, melybe azokat esetről-esetre, a mint az szükségesnek mutatkozott, meghívták.1 Csak lassan fejlődött és nyert állandó szervezetet ez a tanács, mely II. Ferdinánd alatt annak mindenható tanácstestülete lett,2 a midőn már, sőt jóval előbb a tanácsban helytfoglalók szervezett tanácscsá voltak egyesítve. A Geheimer Rath kifejlődését Ferdinánd hatalmának és birodalmának gyors növekedése 3 és ezzel kapcsolatban az a tény tette szükségessé, hogy a történelmileg más és máskép fejlődött tartományaiban a helyhatóságok, a Regimentek, helytartótanácsok alakjában gyakoroltatván, a megalkotandó összbirodalom, az akkor még csakugyan csírájában élő egységes osztrák állameszme nem nélkülözhetett egy egységes, az összes tartományok közös érdekébe vágó ügyekre nézve, illetőleg a magas politika irányítására szervezett tanácsadó orgánumot. A kérdés már most, a melyre felelnünk kell, az, miként alakult a független magyar államnak az előbbiekhez hasonló szerve, hogy czéljának megfelelhessen ; miben éreztették erősen a központosítás felé vonzó fentebbi orgánumok hatásukat, miben kell végül a magyar tanácsnak a királyhoz való relátióját szemben a hasonló osztrák szervezetekkel megállapítanunk. A fejlődést az a szükség indítja meg, mely, mint már mondottuk, a király távozásával a politikai kormányzat betöltésében támadt. Ferdinándnak ezen szükség megszűntetésére irányuló intézkedése, még a legszigorúbb közjogi bírálattal tekintve is, teljesen megfelelt az alkotmányosság követelményének,4 mert az a legszigorúbb megtartása 1 Fellner i. m. 272. 1. Némikép hasonlíthatott legalább is szervezetlen voltában ez a tanács a mi tágabb kir. tanácsunkhoz, a nélkül persze, hogy ugyanazon motívumok hozták volna össze tagjait, mint a mi főurainkat és főpapjainkat. 2 A bécsi Hofrath hasonlóan az előbb csak Regiment nevet viselő innsbrucki Hofrathhoz, csupán helyhatóság volt, Felső-Ausztriára kiterjedő hatáskörrel. Fellner i. m. 270. 1. Később mindkét Hofrath csak Regiment nevet kapott. Elnevezése különben különböző volt. így : »Locumtenens et consiliarii regiminis Austriaci«. Kiss Codex 241, »regentes Wiennenses« u. о. 254. 3 Fellner i. m. 272. 1. 1. jegyz. 4 Lásd az 1528. budai orsz. gyűl. kívánságait. M. О. E. I—19. 1.
