Századok – 1917
Értekezések - DABROWSKI JÁNOS: Czarnkowi János ügye 356
358 DABROWSKI JÁNOS. a melylyel száműzésre ítéli és vagyonát elkobozza. Ezért nem tudta Jankó tervét megvalósítani.1 Ekként adja elő az ügyet maga Jankó. Ha föl is teszszük, hogy a mit ir, nagyjából, alapvonásaiban igaz, viszont hozzá kell járulnunk ahhoz is, hogy ügyét önönmagára nézve a legkedvezőbben próbálta előadni, és hogy néhány kedvezőtlen körülményt szántszándékkal elhallgathatott. A gróf Telekicsalád gyömrői levéltárában Pór által feltalált okirat — bírói ítélet :— azonban azt tanúsítja, hogy Jankó nemcsak nem mondta el hűen ügyét, hanem, hogy az egész esemény egészen másként folyt le, mint a hogy eddig, Jankó krónikája alapján, hittük. A prusinowi Przeclaw poznani (poseni) bíró által 1372 június 10-én Poznanban kiadott ítéletből azt látjuk,2 hogy Nagy Kázmér király temetése után rövidesen idősebb Erzsébet királyné arról értesült, hogy Czarnkowi János a megboldogult király sírját megbecstelenítette, és az ott levő uralkodói jelvényeket ellopta, vagy ellopni megkísérelte.® Jankó a királyné elé idéztetvén, beismerte a bűntettet, és mentségül azt hozta fel, hogy a jelvényeket jámbor czélra akarta felhasználni. A királyné erre az ügy elbírálására egy külön bíróságot rendelt ki, a melynek élén Przeclaw poznani bíró állt, — de csak »quoad temporalia«, mert Jankó egyébként az érseki bíróságnak volt alárendelve, a mely, mint láttuk, felmentette. Przeclaw megemlíti az ítéletben, hogy Jankót megidézte beismerése daczára, hogy az ügy jobban felderít-1 Jankó id. mű, 703—706. 3 Erdélyi Múzeum, 1904. évf. 252. »Cum mortuo pridem vocatione divina serenissimo potenti domino Kazimiro olym rege Polonie illustri, et in ecclesia Cracoviensi cum insigniis regalibus tumulato, ad aures . . . domine Elizabeth, Dei gratia regine senioris Ungarie et Polonie fidedignis relatibus pervenisset, quod violato nequiter sepulcro dicti regis, insignia regalia exinde aus . . . portata, ipsa domina regina huiusmodi crimen indagante, Johannes de Czarnkow. super hoc infamatus, coram sua Maiestate constitutus reatum suum. . . recognovit, colorando tarnen eius nequitiam, quod huiusmodi insignia in usus pios voluerit deputasse . . .« Eredetije bőrhártyán, nedvességtől megrongálva ; középen nagy része hiányzik. Kiállítója Przeclaw poznani bíró, de valószínűen a királyné kanczelláriájában foglalták írásba, a hogy a mondat : »baronibus nostris cracoviensibus« mutatja, mely csak az íródeák hibája, a ki ezt a mondatot a királyné kanczelláriájában megszokta. 3 Az okmányon lévő nagy lyuk miatt a mondat állít mánya nem olvasható el. Minthogy azonban 1869-ben, a mikor Nagy Kázmér sírját felnyitották, az uralkodói jelvényeket ott találták, valószínűbb, hogy Jankó csak megkísérelte a lopást, ámbár az sem lehetetlen, hogy az ellopott és Jankótól visszavett jelvényeket visszatették a sírba.
