Századok – 1917

Értekezések - BARTONIEK EMMA: A koronázási eskü fejlődése 1526-ig 5

26 BARTONLEK EMMA. V. László I. Ulászló Tubero Dlugoss Callimachus beültetés és beültetés felemelés lovagütés 1 lovagütés inthronisatio 2 kardvágás 3 inthronisatio2

inthronisatio 2 Igen feltűnő Tuberóndl a felkenés hiánya, a lengyel történet íróinál pedig a már jóval jelentéktelenebb kardé, meg hogy V. László esetében és Tubero jelentésében ez utóbbi átadása világiak4

részéről történik. Egyébként a négyféle actusrend egymásközti eltérése csekély,8

de annál nagyobb az 1437. vagy 1490. ordókétól. B. M. Bonfini: papi kérdések eskü felkenés kard korona sceptrum inthronisatio. Actusrend szempontjából a magyar koronázások a XIII. sz. óta használatos franczia ordók és a Lothártól VI. Henrikig történt császárkoronázások csoportjához tartoznak, a hová az I. Ottó óta dívott német is.6

Részletesebb tárgyalásra most nincs idő. Ily megállapodott gyakorlatban egy idegen ordó behozatala nem valószínű, különösen, ha az még maga is ez ellen bizonyít. Mert nemcsak, hogy az Albert néven kívül előforduló második specialitás a Romanum Imperium a complendá-1 Újlaki Miklós üt a király helyett lovagokat. Kottaver i. h. » Péter Pál-templomban. s A Marton-templom tornyán. * így II. Lajosnál is. Szilágyi: A magyar nemzet története, IV. 384. 8 À háromhónapos királynak nem adhatták kezébe a sceptrumot, meg a legatusi botot, vagy az almát, de a menetben ott vitték ezeket, ha nem is a szokásosakat. Koitaner, i. m., 39. 1. és a praelatusok, bárók stb. levele, melyből kitűnik, hogy az eredeti jelvények, a »Szent Istvánéi« Visegrádon maradtak, (Katona : História critica XIII., 94. sq.), a mi különben Kottaner J. •előadásából is következik. I. m. 22—3. 1. ' V. ö. Schreuer: Krönungsrecht 11. 1.