Századok – 1917

Értekezések - BARTONIEK EMMA: A koronázási eskü fejlődése 1526-ig 5

A KORONÁZÁSI ESKÜ FEJLŐDÉSE 1 526-IG. 13 mivel később talált meghallgatásra Magyar-, mint Német­országon. Az igazságos ítélkezés is egyike a legelterjedtebb ígéreteknek. De már tiszta hungaricum az Ottokár-féle és később újból fellépő hódító külpolitikát követelő két utolsó pont. Es ez az, a mi Ottokár előadása elvetését tiltja ; egyéb­ként az előadás annyira kirí a magyar fejlődésből, hogy hitele kétségbevonható lenne. Különösen feltűnik az 1290-iki ígéret­ben az előző és követő eskükben szereplő nemesi jogok elejtése. Róbert Károly esküje teljesen hiteles formában maradt fenn Gentilis bíboros közjegyzője instrumentum publicumá­ban.1 1309 június 15-én, nem a hagyományos Székesfehér­várott, hanem a biztosabb Budán ment végbe Károly koro­názása a Boldogságos Szűz nagyobbik templomában.2 Még a szertartás megkezdése előtt, az esztergomi érsek és a nótá­rius tartván az (evangélium) könyvet, az érsek —, először latinul, majd magyarul elmondotta szöveg szerint tette az esküt a király. Általános keresztény királyi Ígéretekkel : Isten és törvényei előtti meghajlással, a katholikus hit megtartásával,3 az egyház és papjai iránti tisztelettel és védelemmel fonódnak egybe a hungaricumok : a rábízott ország és a királyi jogok épségben tartása, az elveszettek visszaszerzése, a nemesi jogok és a nemes személyének a »tyrannus«, az oligarcha elleni védelme, Szűz Mária (a koro­názó) és Szent Adalbert (az esztergomi érsek)4 egyházának különös tisztelete, meg a Gentilis kezét eláruló 1309-iki specialitások : a pápai rendeletek sértetlensége a szentszéki földeken, valamint a szintén Gentilisre valló római császári ígéretekből 6 vett védelme a római pápának s legátusainak meg a szentszéki birtokoknak meg nem támadása.6 VII. Hen-1 Acta legationis Gentilis, LXV., 304—307. 11. « U. o. 3 A »német« formulában is megkérdi a koronázó : vis sanctam fidem . . . tenere ? Waitz i. m. 34. k. 1. Innen ment át I. Fülöp koronázásába a francziákhoz. Schreuer, Krönungsrecht, 53. 1. * A koronázásért jutalom jár az érseknek. Richárd angol király i márkát offerál. Martène i. m. col. 600 sq. Miksa magyar király 24 márkát adott az érseknek. (Meynert i. m. 11. 1.) Egyéb­ként a magyar királyok donatiót adnak. 6 I. Ottó 962. febr. 2. M. G., LL. II. 28—9. И. V. Henrik un. febr. 9. és 12., u. o. 65—73. И. VII. Henrik 1309. júl. 26., u. o. 490—496. 11. 6 A feljebb idézetteken kívül IV. Ottó 1209 márcz. 22. és Vilmos 1247 febr. 19. ígéreteiben. M. G., LL., II. 216—7., ill. 365. 11. Később IV. Károly 1355 esküje, mely szószerint egyez Róbert Károlyéval. L. Joh. Porta: Liber de coronatione Karoli IV. M. G. iskolai kiadás c. 48., 58. k. 11. Csak a M. G. anyagát tekintve.

Next

/
Thumbnails
Contents