Századok – 1917
Értekezések - BARTONIEK EMMA: A koronázási eskü fejlődése 1526-ig 5
12 BARTONLEK EMMA. Ha Krajner Imre alkotmánytörténetében kifogásolja1 Werbőczy azon állítását, hogy a magyar királyok az aranybulla kiadása óta koronázásukkor erre megesküdtek,2 úgy a kim törvényekben fennmaradt nyomot figyelmen kívül hagyhatta. Egyébként tökéletesen igaza van, Werbőczy állítása a történetből nem igazolható. III. Endre koronázását részletesen leírja Hornecki Ottokár.3 Szerinte a felkenés és koronázás után előlépett a három legnagyobb úr és kérte a királyt, hogy teljesítse a korona jogát. A király hajlandónak mondja magát, mire a magyarok előadják, hogy joguk van a király esküjét bevárni s csak ennek elmondása után a hűségi fogadalmat letenni. Erre felolvastak egy levelet, melyre írva volt, hogy a király megesküdjék és meg is tartsa, hogy a béke és nyugalom őre lesz, hogy kész a pápa és papság iránt keresztényi engedelmességre, hogy ellensége lesz azoknak, kik az országban rabolnak és gyújtogatnak, hogy bajoktól védi az özvegyeket és árvákat, hogy igazságos ítélkezést fog gyakorolni ellenállást nem tekintve, hogy mindig gyarapítja a magyar jogot, hogy a Boldogságos Szűz birtoka, vagyis Magyarországból a mi idegen kézre, német fejedelmekhez került, visszaszerzi és visszaállítja régi jogába. Tehát a koronázási szertartás befejezte után a legfőbb magyar urak kérésére, ezek hűségesküjének feltételeként, oklevélben foglalt, az utolsó pont kivételével teljesen általánosságban tartott s külföldi eskükben állandóan fellépő Ígéreteket tesz III. Endre. A béke fönntartása minden német, angol és franczia esküben benne van, a pápának való engedelmességre csakis a III. Lászlóról szóló jelentés és a Róbert Károlyé lenne példa. A rablók és gyújtogatok üldözése állandó része az angol esküknek, a hogy a III. Bélának tulajdonított formula tárgyalásánál érintetett. Schreuer részletesen kifejti,4 hogy az özvegyek és árvák védelme valószínűleg Habsburgi Rudolf óta vétetett fel véglegesen a német királyok koronázási ígéreteibe, csakhogy a szertartás elején tettekbe. Ez nem esnék épen messze III. Endre korától (1273, 1290) s így az egyház ebbeli kívánsága 5 csak vala-1 Die ursprüngliche Staatsverfassung Ungarns. 455. к. И. Wien, 1872. г Tripartitum, P. I. tit. 14. § 12. 8 österreichische Reimchronik 4124О:—41291. sorok. M. G., Deutsche Chroniken. 4 Wahl und Krönung Konrad II. Hist. Vierteljahrschrift, 1911., Bd. XIV. 346. k. 11. s Schreuer: Wahl und Krönung Konrad II. 348. 1.
