Századok – 1917

Értekezések - BARTONIEK EMMA: A koronázási eskü fejlődése 1526-ig 5

A KORONÁZÁSI ESKÜ FEJLŐDÉSE 1 526-IG. 11 Érdekes a fejlődés. II. Endrének, a nagy pazarlónak még saját királyi joga megerősítését kell ígérnie, unokájának már a nemesekét. Idősebb Erzsébet megesketése különösen figyelemreméltó, mert kül- és belföldön egyetlen eset, hogy nem régens királyné teszi. A kún császár leányától tarthattak. Kún László 1272-ben, mikor apja meghalt, tíz éves volt,1

koronázásáról nem ismerek közelebbi adatot. Anyja tette-e helyette, vagy, hogy nagykorúvá lévén, maga esküdött-e meg, nem világlik ki a kún törvényeknek idevágó részéből,2

mely szerint megesküdött László, hogy a katholikus hitet és az egyházi szabadságot megtartja és tartatja országában és a meghódított földeken ; a szent királyok törvényeit és jó szokásait, nemkülönben minden mást, a mire ősei koronázásukkor esküdni szoktak, sértetlenül megőrzi. Ez tehát nem a teljes eskü, mert hogy a »minden más« mi lehetett, nem tudni, sőt azt sem, hogy László koronázásakor igérte-e a felsoroltakat. Az elidegenítettek visszaállítását nem, mert akkor a koronázási esküre s nem István és Erzsébet rendeletére (?) hivatkozott volna ifjabb Erzsébet az 1276-iki, fentebb idézett oklevelében. Különös súlya van Lászlónál a különösen a német gyakorlatban3

használatos ígéretnek, hogy a katholikus hitet megtartja, hiszen azt is beszélték egyszer róla, hogy kúnjai közt pogánynyá lett. Halála után a pápa vizsgálatot indít, hogy jó keresztényként halt-e meg. Az eretnekek keresztény országból való kiűzését az 1215-iki laterani concilium határozta el, így került be állandó részként a franczia koronázási ígéretbe.4 Erre a zsinathatározatra már IX. Gergely is figyelmezteti a kalocsai érseket.6 Â magyar eskü második pontja, az egyházi szabadság biztosítása általános koronázási igéret az egész keresztény világban, minthogy a papságtól függő felkenés kínálkozó alkalom az ily biztosíték elnyerésére. Magyarországon akkor az egyházi szabadság már külön szabadságlevélbe volt foglalva. A nemesség is a törvény megtartását kéri, vagyis az aranybulláét, meg későbbi törvényhozási fejleményeiét. 1 Pauler i. m. II. 257. 1. szerint 1262-ben született. 2 Endlicher : Articuli Cumanorum. 555.1. Idézi Czech i.m.234.1. » Waitz i. m. 34. k. ll.-on közölt németnek nevezett formulában is azt kérdi a koronázó : »vis sanctam fidem a catholicis viris tibi traditam tenere et.. . observare ?« a király : »volo«. 4 Sehr euer: Über altfranzösische Krönungsordnungen i$2. és 154. 11. Zeitschrift der Savigny-Stiftung, Bd. 30. 6 Theiner i. m. T. I. nr. 127., p. 60. sq.