Századok – 1917
Értekezések - HÓMAN BÁLINT: Szent István görög oklevele - 99
SZENT ISTVÁN GÖRÖG OKLEVELE. 109. legelső éveiben is használt és ismert nj'elv volt hazánk közvetlen szomszédságában. Kétségtelen nyomai vannak annak is, hogy a keleti egyházzal és byzanczi udvarral a magyarságnak határozott érintkezési pontjai voltak. Bármennyire igyekezzenek is újabb időben némelyek a görög hatást lekicsinyelni, ebben őket — az egykorú és közeikorú források ismerete mellett — követnünk nem szabad. A nélkül, hogy a görög érintkezéseknek túlzott jelentőséget tulajdonítanánk, meg kell állapítanunk, hogy byzanczi, délszláv és hazai források egybehangzó értesítése szerint Magyarországon a X. század végén görög térítők jártak, illetve magyarok a görög egyháztól a keresztség szentségében részesültek. A X. századi politikai kapcsolatokról, érintkezésekről a leghitelesebb szemtanú és résztvevő, Konstantinosz császár értesít s újabban hiteles forrásból szerezhettünk biztos értesülést Szent Istvánnak a görög császárral a bolgárok ellen kötött szoros szövetségéről s közös háborújáról. A hazai hagyományban az is kifejezésre jut, hogy a görög hatás a X. században nem közvetlenül Byzanczból, hanem Bulgária területéről, Viddinből, tehát az északi Balkánról sugárzott hazánk felé.1 Ily biztos történeti nyomok birtokában semmiképen sem helyeselhetjük az egykorú keleti (balkáni) görög nyelvanyag kirekesztését s még kevésbbé a keleti görög hatás lehetőségének kategorikus tagadását. Ellenkezőleg, feltétlenül szükséges lett volna oklevelünk nyelvét nem ugyan a byzanczi oklevelek nyelvével, hanem az egykorú keleti s ha erre anyag van, a balkáni vulgaris görögséggel összehasonlítani. Ha Czebe ezt ép oly szeretettel, pontossággal, lelkiismeretességgel és szigorúan tudományos módszerességgel elvégezte volna, mint a siciliai görögséggel való összehasonlítást, munkája a philologiai oklevélkritika remekévé lehetett volna. Nagy nyelvanyaggal bizonyított negativ eredmény esetén épen ez az összehasonlítás szolgált volna az ő elmélete legfényesebb bizonyságául. Sajnos, ez összehasonlítás hiánya Czebe bizonyítási módját is labilissé és hiányossá teszi. A nyelvi sajátságok vizsgálata során hatalmas anyaggal bizonyítja, hogy e 1 Mindezekről v. ö. : Jíretek : A bolgárok története. Nagybecs-kerek, 1889. 150—188. 1. Pauler : A magyar nemzet története. I. 2. kiadás. 63—68. 1. — Marczali : Magyarország története. (Millennáris történet. I. 294—296. 1.) — Melich : Szláv jövevényszavaink. I. 2. Budapest, 1905. 412—429.1. és Turul. 1912. in—114. 1.
