Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Középiskola - 674
674 történeti irodalom. 63I jellemzi hatvanadik születésnapja alkalmából. — Kalmár Antal >A magyarok és németek első katonai szövetsége* czímén a Szvatopluk elleni hadjáratról emlékezik meg. — Ismerteti Palóczi Edgár »Báró Tóth Ferencz a Dardanellák megerósít&je« czímű könyvét. 18. sz. Buza László : Szerbia államjogi helyzete a háború után. Nem tartaná szerencsés megoldásnak, ha Szerbia Ausztria és Magyarország kondominiumává válnék, hanem a magyar szent korona országaihoz csatolása mellett száll síkra. 19. sz. Pethô Sándor : Görgei mint hadvezér. Hadvezéri működését ismerteti s különösen szervező tehetségét magasztalja. ·— Kázmér Ernő : Francziaország háborúja. A francziaországi háborús mozgalom okait vázolja franczia politikusok beállítása alapján. — Gamma : A nemzetiségi eszme. Az ententehoz tartozó államokról megállapítja, hogy nemzetiségi külpolitikájukkal hatalmi törekvéseiket palástolják. 20. sz. Szittya Emil : Jegyzetek az orosz forradalmi mozgalmak történetéhez. A mozgalmak balsikereinek magyarázatát adja. — Csitáryné Galgóczy Ilona : A sumir nép. Ez őskultura érdekes részleteit ismerteti s a vonatkozó kutatások történetét vázolja. — Lóverseny a mohácsi vész előtt. Radvánszky Béla báró kultúrtörténeti munkája alapján az 1525. évi budai lóversenyekről ír. 21. sz. Dékány István: Tömeglélektani enIk a hadseregben. A modern hadvezetésben felhasznált tömegerők forrását elemzi s alkalmazásuk módszerét világítja meg. — Balcanicus : Eleutheros Venizelos. A görög államférfiú modern politikai szerepét vázolja. — Rábaközi : Németország és a holland közvélemény. Az ellenséges hangulat magyarázatát keresi. Magyar Könyvszemle. 1916. Január—Június. Fejérpataky László ': A háború irodalma németországi könyvtárakban. Szerző beszámol a háborús nyomtatványok gyűjtése érdekében Németországban tett utazásáról és ismerteti az ottani gyűjtemények munkásságát. A legnagyobb arányú gyűjteményt a berlini Königliche Bibliothek szervezte, a melyben 20 alkalmazott foglalkozik a 30 helyiségben elhelyezett anyaggal. Utána következik a lipcsei Deutsche Bücherei gyűjteménye. Az írott emlékeket a berlini Märkisches Museum gyűjti. — Harsányt István folytatja a Rákóczi-könyvtár katalógusának közlését. Jelen közleménye a tizenegyedik. — Ferenczi Zoltán és Kemény Lajos adalékokat közölnek Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának II. kötetéhez. — A könyvismertetések közül említjük Gerlach Martin : Das alte Buch und seine Ausstattung vom XV. bis zum XVI. Jahrhundert és Czuber Marianne : A hazai német nyelvű folyóiratok története 1810-ig cz. munkák ismertetését. — A Vegyes közlemények közt összefoglaló áttekintést találunk azokról a károkról, a melyeket a világháború okozott a könyvtárakban ; Harsányi István Kazinczy Ferencz könyvtárának katalógusából megállapítja, hogy a II. József császárt dicsérő Pol. Kirchl. Manch. Hermaeon cz. könyv szerzője Molnár János pesti ág. ev. lelkész volt. Magyar Középiskola. 5—6. szám. Bán Aladár Sebestyén Gyula A magyar rovásírás hiteles emlékei cz. könyvét bírálva, nagy elismeréssel szól a munka tudományos értékéről és kiemeli a bustrophedon írás kérdésének korszakalkotó megoldását. 7—8. sz. Pétergál Henrik Zuber Marianne : A hazai német nyelvű folyóiratok története 1810-ig cz. értekezését ismertetve megállapítja, hogy ä dlogozat nagy szorgalommal készült, csak az idézetek nagy számát sajnálja, melyek a könyv jelentékeny részét
