Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelv - 675
történeti irodalom. 675 foglalják el. — Balanyi György szerint Erdélyi Lászlónak Arpádkori társadalomtörténelünk legkritikusabb kérdései cz. könyve a kérdés sok homályos pontját világítja meg és számos becscs adatot hoz felszínre, de míg a tárgy körül támadt irodalmi harczban az ellenfelek teljesen ki nem merítették a bizonyítás anyagát, korai volna Erdélyi új társadalomtörténeti elmélete felől végleges ítéletet alkotni. A szerző szorgalmának s kritikai érzékének méltánylása mellett kifogásolja a munka külső formáját, előadását és a sok személyi vonatkozást. Magyar Kultúra. 11. szám. Tomcsányi Lajos: Napoleon második házassága. Napoleon Josephine-nal kötött házasságának körülményeit ismertetve, megállapítja, hogy ez felbonthatatlan, érvényes házasság volt ; a franczia kormány ravasz fondorlattal csikarta ki a bécsi érsek engedélyét Napoleon második házasságához. 12. sz. A Szemlék és kritikák rovatban Juhász Kálmán ismerteti Krämer Tamás : A protestáns vallás terjedésének okai hazánkban 1551-ig cz. értekezését. 15—16., 17—18., 19. sz. Erdélyi László : Fejlődés a legrégibb magyar társadalomban. Az Árpád-házi királyok korszaka a szabados társadalom korának is nevezhető, mert egyetlen korszakban sem érvényesültek hazánkban a szabados szolgák annyira, mint a királyság első három századában. Szolgaállapotú szabadosok alkották a királyi hadsereg főtömegét és a Szent István-féle közhatalom is tulajdonképen a szabados társadalomra volt alapozva, úgy hogy a királyi hatalom szabados tisztikarával s katonaságával a régi magyar nemes családoktól is függetleníteni tudta magát. A rendi társadalom az aranybulla s ennek 1267-iki revisiója után átalakult. Az aranybullának az volt a czélja, hogy aserviens vitézeket szabaddá tegye, őket birtokukkal együtt kivonja a várispánok hatósága alól. azért, hogy a király zászlója alatt harczoljanak. Ezzel megindult a régi szabados rend fölszabadítása és megnemesítése. 1260 tájától fogva hivatalosan is megkapják a nemes czímet. így keletkezett a köznemesi rend, később a családokban öröklő főúri s 1397-ben a városi rend. A szabados jellegű társadalom a közhatalomban és törvényhozásban is részesedő rendi jellegű nemesi társadalommá változott át, melynek kiváltságai a katonai szolgálat és hadképesség különböző arányain alapultak. Magyar Nyelv. 6. szám. A Königsbergi Szójegyzék. Ε legutóbb fölfedezett becses nyelvemléket Fejérpataky L., Nagy Gyula és Szentpétery J. alapos palaeographiai vizsgalat után egyértelműleg a XIV. sz. második felében, legfeljebb a XV. sz. elején keletkezettnek vallják. Jakubovich Emil a hártyán levő tollpróbákból kideríti, hogy a kézirat Anthimos fia János hivatali kanczelláriájában, 1397—1417 közt a kanczellária seriptorai kezén volt. Eleseimé)ü okfejtéssel azt is megfejti, hogy az emléket Corvin János irataival Brandenburgi György vitte Königsbergbe, mikor 1525-ben az országból kiutasították. Szinnyei J. és Melich J. nyelvészeti vizsgálata eredményül azt állítja fel, hogy a kézirat 1370-nél régibb, 1420-nál fiatalabb nem lehet. 7. sz. Szily Kálmán : Az idegen helynevek a magyar nyelvben. Meggyőző fejtegetéssel támogatja Beöthy Zsolt akadémiai indítványát, hogy azokat az idegen helyneveket, melyeknek az irodalomban s a közéletben magyar alakja fejlődött, magyar szövegben magyar alakjukban használandók s ugyanilyen értelmű kéréssel fordul a kormányhoz a hivatalos szövegekre nézve. Az Akadémia jún. 13-iki ülésen a javaslatot elfogadta. — Gombocz Zoltán : A 43*
