Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Figyelő - 673
673 történeti irodalom. 63I János : A magyar nemzet történeti joga hazánk területéhez a Kárpátoktól le az Adriáig cz. munkáját, Mosony Lipót Germanus Gyula *Turán<i czímű könyvét mutatja be. Ez utóbbi a szónak tudományos tartalmát, jelentőségét fejtegeti. Végül Mihályfi Akos A pannonhalmi főapátsági főiskola évkönyvéről számol be. Október. Hadzsega Gyula Missiók a háborúban czímmel sorra veszi, micsoda pusztulás érte a különböző katholikus missiókat a háború folyamán és folytán. Egyúttal rámutat az e téren reánk váró feladatokra is. — Vécsey Özséb Románia háborúja a politikai földrajz megvilágításában cz, czikkében földrajzi szempontból tárgyalja, mik lehetnek a román államnak természetes czéljai s a mostani háború mennyiben áll ellentétben ezen természetes czélokkal. — Vay Péter gróf »Szibérián áU czímű útleírásának befejező részét kapjuk. Az útleírás érdekessége abban van, hogy közvetlenül az orosz-japán háború előtti időben írja le a háború folyamán oly óriási jelentőségre jutott vasútvonal viszonyait. Jelen rész a Chita—Peking útvonalat írja le. — A külföldi és magyar folyóiratok szemléje után két igen érdekes könyvismertetést találunk. Hómann Bálint Domanovszky Sándor : A harminczadvám eredete cz. munkáját ismerteti (909—910. 11.) ; Sebestyén József pedig Fest Aladár : Báró Dévay Pál altábornagy (1735—1800) cz. könyvéről számol be. (910—911.) Komárom. 1915. 3. 4. szám. Polner Ödön: A háború és a keleti kérdés czímű czikkében az ú. n. keleti kérdésnek egyes újabb mozzanatait ismerteti s a krimi hadjáratot, valamint annak előzményeit veszi előadásakiinduló pontjául. — Alapi Gyula : Brigetio-ról szóló tanulmányát folytatja s ebben a műveltségi viszonyokat tárgyalja. •—-. Alapi Gyula : Komárom vármegye levéltárának középkori oklevelei czímmel 1464—ί 478. évekből 13 oklevelet közöl. —· Edelényi Szabó Dénes : Komárom vármegye népessége 1715—1910. Madar községre vonatkozó adatokat közöl. Komáromi Újság. 36. szám. Baranyay József : A mikor a királyok is menekülnek. 1046-tól 1809-ig terjedő évekből való tör-, ténelmi adatokat közöl arról, hogy menekülő királyok, hosszabbrövidebb ideig Komáromban és Komárom vármegyében találtak menedéket. Könyvtári Szemle. 1916. 1. sz. Kreimer Dezső: Könyvtári élet Pest-Budán. A könyvaukcziókról, könyvkereskedőkről, közkönyvtárakról és kölcsönkönyvtárakról számol be, melyek a pesti és budai olvasóközönség igényeinek kielégítésére voltak hivatva a XVIII. század végén. 2. sz. Gárdonyi Albert : Könyvczenzura és ritka könyvek. A folyóirat előző évfolyamában megkezdett czikk folytatása, mely Széchenyi irodalmi munkásságától kezdve az absolutismus koráig ismerted a magyarországi könyvcensurának a politikai irodalom terén k1 "" fejtett gyomláló munkáját. Magyar Figyelő. Horváth Jenő : Magyar birodalmi politika. A magyar birodalmi politika futólagos szemléletéből azt állapítja meg, hogy nem a terjeszkedő törekvések voltak a helyesek, hanem a tengerhez vezető út békés biztosítása. — Hendel Ödön : Attila emlékezete a Venetoban. Attila hagyomány szerinti szerepét s ennek emlékeit vázolja. — Ismerteti Karácsonyi János oA magyar nemzet történeti joga« czímű munkáját s Csekey Istvánnak a magyar pragmatika sanctióról írott tanulmányát. 17. sz. Balcanius : A délmaczedóniai hareztér. Görög-Maczedónia földrajzi viszonyait ismerteti. — Riedl Frigyes irodalmi munkásságát Századok. 1916. IX—X. füzet. 43
