Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle - 672

672 történeti irodalom. 63I dentizmus némely tanulsága. Mayr »Der italienische Irredentismus« czímű műve nyomán megállapítja, hogy az olasz árulás a nemzeti aspirácziók megvalósítása. — Nagy Dénes Huntingtonnak az éghajlat és művelődés közötti kapcsolatról írott művét ismerteti. — Ágoston Péter Beardnek az Egyesült Államok alkotmányának formája érdekében folyt küzdelmek okairól írott könyvét ismerteti. Katholikus Szemle. 1916 június. Balanyi György dr. : Olaszország területi követelései czímmel bírálja, mennyiben voltak jogosak azok a területi követelések, a melyeket Olaszország a monarchiával szemben támasztott az olasz háború kitörését megelőzőleg. A tárgyalások lefolyásának nagy vonásokban történő ismertetése után részletekben tér rá az olasz követelésekre. Ezeket nagyjában három csoportra látjuk osztva: a Trentinót ; Görz, Gradiska és Istriát (Triesti szabad állam) és a dalmát szigeteket, illetve Dalmácziát illető részre. Földrajzi és ethnographiai alapon bizonyítja a szerző — mindenütt a történeti mult szemmeltartásával —, hogy e követelések jogosulatlanok voltak. A kritikátlan, tisztán hamis érzelmekre támaszkodó irredentismus azonban mást mondott az olasz politikusoknak. — Bikkal Dénes : Német gazdasági terjeszkedés Törökországban czímű czikkében történeti vonasokban gazdag képben mutatja be, hogyan nyert tért lépésről-lépésre a német ipari és kereskedelmi világ Törökországban, mennyire élénk ez összeköttetés fontosságának tudata a német nemzetben és irodalomban. Olyannyira, hogy bár a monarchia elsősorban lenne hivatva ez összeköttetések fenntartására, mégis a német munkának kell elsősorban köszönnünk, hogy a törökség a folyó világháború folyamán mellénk állott. — Tordai Ányos : A háború költészete cz. czikkében a háborús gondolatkör egyes ágainak irodalmi megnyilvánulásait tárgyalja. — Gr. Vay Péter : Szibérián át cz. folytatólagos útleírásának II. részében a Moszkvától Tscheljabinskig terjedő út leírását kapjuk. — Regény, versek, külföldi és magyar folyóiratok szemléje után a könyvismertetések rovatában a történészt Rábel László : Erdélyi László »Árpádkori társadalmi történetünk legkritikusabb kérdései« cz. munkájáról írt ismertetése (676—678. 11.) érdeklik. Szeptember. P. Schroth Pál : A török iskolakérdés czímmel a török iskolaügy háború előtti állapotát ismerteti, különösen abból a szempontból, hogy a nem török iskolázáson hogyan osztoztak a keresztény nemzetek és felekezetek. Ezután az új-török iskolareformról s arról beszél, micsoda hatása lehet a háborúnak, nevezetesen a kapitulácziók megszüntetésének a jövő török iskolaügyre. •—- Petrieh Béla : Jegyzetek a franeziák háborújához czím alatt arról ír, micsoda szálak fűzték egymáshoz a franczia és német nemzetet, mily tényezők szóltak Francziaországban a háború ellen, viszont mily tényezők voltak azok, melyek a nemzetet a háborúba mégis belevitték ? — Vay Péter gróf Szibérián át czímű útleírásának harmadik részét kapjuk. Jelen közlemény az útnak Tscheljabinsktől Petrowskig (Transbajkalia) részéről számol be. —· A könyvismertetések között több, bennünket közelebbről érdeklő írásra akadunk, így nemcsak sorrendre, súlyban is első Balanyi György ismertetése Calamita La persona di s. Francesco d'Assisi és Tilemann : Studien zur Individualität des Franziskus von Assisi cz·. munkákról. —Sebestyén József A zichi és vásonkeöi gróf Zichy család idősebb ágának okmánytára XI. kötetét ismerteti. Lukcsics József Karácsonyi