Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - A Hét - 669

történeti irodalom. 66l közokiratok a Zichy-kodexben, Zemplén a Sztáray-kodexben (XXII.) csupa olyan közlemény, a mely közkézen forgó oklevélkiadásokból van lenyomtatva, olyanokból, a melyek nagyobb elterjedésnek örvendenek, mint az Adalékok. A főrészben csak két közlemény üti meg a mértéket : Kemény Lajosnak, Kassa érdemes főlevéítárnokának közlése : Zempléni vonatkozású iratok Kassa város levéltárában és Gagyhy Károly ref. lelkészé : Szemelvények Olaszliszka ref. egyházának leveles almáriomából, mindkettő folytatás. — Dongó Gy. Géza: Zempléni tárgyú regeszták levelestárunkból ; a megyei levéltár egy ma már nem használható elenchusához készült névmutató, a mely levéltári belső használatra való, de nem közlésre. — Dongó Gy. Géza : Zempléni helynévmagyar ázatok ; értéktelen és néha ízléstelen ; nagyrészt az Etymologiai Szótár felhasználásával készült. —- Dongó Gy. Géza : Adatok Zemplén vármegye topologiájához (XVI. sorozat) és Dongó Gy. Géza : Zemplénvármegyei palétás helységei 1707-ben a közlés ezen alakjában szintén értéktelenek. •— Péter Mihály : Sárospatak-e vagy Miskolcz ? cz. a ref. főiskola elhelyezése kérdésében fejti ki a sárospataki álláspontot. Ez a czikk azonban napilapba és nem a vármegyei levéltár hivatalos közlönyébe való. — Csodálatos az is, hogy miért oszlik az Adalékok füzete két részre : közlésekre főczím nélkül és ismét közlésekre Levéltári közlemények czímen. mikor a két rovat közleményei közt semmiféle különbség nincs. Mindkettőben a közlések 10—20 számon, tehát több évfolyamon át folytatódnak nyúlfarknyi 1—2, legfeljebb 3—4 oldalas közleményekben. Az utóbbi rovat első czikkében : Köziévéltári adatok a sárospataki főiskola történetéhez, Dongó Gy. Géza »kiröpíti levéltári setétjéből az első baglyot, a páter jezsuitasuperior Bertalanffynak immár 157 esztendős baglyát, mely így kuvikol . . .« — Azután folytatódnak ugyancsak a szerkesztő tollából : >>Magyar rabok és rabnők török-tatár fogságban«, Tokajhegyaljai szőlőrendtartás 1641-ből (4-ik folyt., a rendtartás 34—48. pontjai). Zemplénvármegyei nemeseinek mutatókönyvéből (XXII.), Zempléni regeszták XVII. századbeli számadásokból (II.), Zempléni magyar nyelvemlékek (IV.), Sátoralja-Ujhely város törvényei a XVII. évszázadban (XXI.), Ns. Torday János tolcsvai főbírónak 1766. évi Számadásából (XI.), valamennyi becsesebb közlemény, mint a mit a szerkesztő a főrovatban ad közre. Legbecsesebb Daróczy Zoltán közlésében egy magyar nyelvű Rákóczy-adománylevél 1669-ból. •— A Családtörténet rovatban Dongó Gy. Géza közöl egy oklevelet oAdatok a Szerdahelyiek nemzetségrendjéhez 1337-bôh czímen és ugyanő *A Wiczmándy-család története« czím alatt adja e tárgyról írt könyvismertetésének negyedik, de még nem utolsó részletét. -— Érthetetlen, hogy a mikor fontos tudományos czélokra hiányzik a fedezet s a tudományos folyóiratok terjedelmét korlátozzák, hogy a mikor országszerte az oroszdúlta Zemplén felsegítésére gyűjtenek, a megye még mindég régi terjedelmében jelenteti meg ezt az állítólag tudományos orgánumát, a mely nem képes czélját kellő komolysággal szolgálni. II. füz. Az egész szám Matolai Etelének, a megye néhai alispánjának van szentelve, közölve életrajzát és a családja történetére vonatkozó okmányokat is. A Hét. 16. szám. Punin ; A vajda. Megemlékezés Eötvös Károlyról. — la. Háborús könyvek czímmel Simon Vilmos Hadak Útja cz. harcztéri tudósításai, Berend Miklós harcztéri naplója vannak ismertetve^