Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Egyházi Közlöny - 670

714 történeti irodalom. 63I 19. szám. Polonius. Jegyzetek czím alatt a Szekfü-ügyröl ír megjegyzéseket. >>A száműzött Rákóczi ép úgy nem hazafiatlan könyv, a hogy Szekfü nem áldozata a kutatás szabadságának.« »Szekfünek nem az volt a hibája, hogy a kutatásai során egészen más Rákóczi-kép jelent meg előtte, mint például a Thaly Kálmán spiritiszta hívására ; hanem az, hogy ezt a képet úgy rajzolta meg, hogy ha valaki ép nagyon akarta, félreérthette.« 22. szám. Cholnoky Viktor·. Görgey Arthur. A tábornok jellemzése, »lelki portréja«. Akadémiai Értesítő. Augusztus—október. Császár Elemér : Shakespeare és a magyar költészet. Végigtekint a magyar drámairodalmon és megállapítja, hogy anyagot íróink alig kölcsönöztek Shakespearetől. Dugonics és Mérey Sándor gyúrták át műveit a XVIII. század legvégén, Tóth Lőrincz merítette belőle Vatájának és Gaal Peleskei nótáriusának egy jelenetét. Indítékokat Katona, Madách, Vörösmarty és Szigligeti kölcsönöztek tőle. Mindazonáltal Shakespeare igen nagy hatással volt drámairodalmunkra, megihlette költőinket, de a mit átvettek tőle, »azt lelkükben nemesen földolgozva a nemzeti genius legkisebb sérelme nélkül fordították költészetük emelésére«. — Peez Vilmos : Bölcs Leó Taktikájának Vári-féle szövegkiadása. A véleményes jelentés igen elismerően nyilatkozik a munkáról. — Éber László : Fabriczy Kornél kisebb dolgozatai. Válasz Gerevich Tibornak a Fabriczydolgozatok kiadásáról az Archaeologiai Értesítő 1915. 3—5. füzetében megjelent bírálatára. Alkotmány. 277. szám. Persián Ádávn. Az erdélyi győzelem és Hunyadi stratégiája. Hunyadi Jánosnak a törökökön 1442-ben Nagyszebennél aratott döntő ütközetét írja le. — 280. szám. tb. Gr. Andrássy : A világháború problémái czímű munkáját ismerteti. Az IJjság. 275. szám. Haynald Lajos emlékezete. 1816—1916. Részlet Várady L. Árpád kalocsai érsek körleveléből, melyben Haynald érsek egyéniségét jellemzi. — 285. szám. Marczali Henrik: Az első román hódítás Erdélyben. Mihály havasalföldi vajda 1599. harczának történetét adja, melynek eredménye volt, hogy Mihály vajda Erdélyt meghódította, melynek csaknem egy évig ura volt. — 293. szám. Takáts Sándor: A holt király. Mátyás királyról szól, kinek emléke a XVI. században évről-évre népszerűbbé főn. Budapesti Hirlap. 282. szám. Szádeczky K. Lajos : A nagyszebeni harezok története. Mint szemtanú nagy vonásokban leírja a szebeni harezokat. — 308. szám. Egy koronás barátunk czímmel IV. Lipót, lippei uralkodó herczeg Deutschland und Ungarn czímű művének gondolatmenetét ismerteti. A mű adalékul szolgál a két ország politikai és gazdasági vonatkozásaihoz a múltban, jelenben és jövőben. Debreczeni Közlöny. 6—18., 22·—28., 30—35., 37—39. szám. Her pay Gábor : Debreczen sz. kir. város levéltára diplomagyüjteményének regestái. Futó pillantást vetvén a levéltár történetére, 1294— 1506-ig terjedő évekből származó 281 oklevél regestáját adja. Egyházi Közlöny. 19. szám. Az udvari és várplébánia. A május 6-ikán kelt királyi rendelet szerint a budai királyi várpalota kath. plébániája a »magyar királyi udvari és várplébánia« czímet fogja viselni. Ezáltal a magyar királyi önálló udvartartás egy újabb reális értékű intézményt nyert, mert ö felsége a paritás kidomborítása végett azt is elrendelte, hogy a bécsi Hofburg plébániája a >>császári királyi udvari és vár plébániát czímet viselje. A budai várpalota