Századok – 1916

Történeti irodalom - Thallóczy; Ludwig v.: Johann Christian Engel und seine Korrespondenz 1770–1814. Ism. Patek Ferencz 658

659 történeti irodalom. 63I a viszonyok, körülmények és az ember alapos ismerője, igazolni tudja, ha nem is minden esetben, ezeket a nem rokonszenves momentumokat. Ez a két körülmény, a tudósnak és az embernek egyaránt meleg, megértő méltánylása teszi a munkát kiváló életrajzzá. Pedig nem készült kimerítő életrajznak. Erre nem is volt szükség, mert hiszen már 1835-ben megírta — igaz, szintén németül — Engel életrajzát egy ifjabb kortársa és személyes ismerője, az érdemes Rumy Károly György. A mi bennünket Engel magánéletéből, hivatali pályájából érdekelhet, az nála megbízhatóan el van mondva. Ehhez Thallóczy hozzáfűzi az általa talált adatokat, s különösen behatóbban tárgyalja Engel tudományos működését, részben — és első sorban — munkái, azután feltalált levelei, végül néhány aktaszerű emlék alapján. Ezért a munka jelentékeny részét az Engeltől származó, vagy hozzá írt levelek töltik be, számszerint 60, melyek az 1790-től 1812-ig terjedő időre vonatkoznak s néha igen érdekesen világítják meg Engelnek a magyar, német és szláv tudományos, illetve a magyar társadalmi élet kiváló alakjaihoz való viszonyát ; továbbá levéltári adalékok Engel hivatali és tudományos működéséhez, és pedig öt szám alatt 16 darab. Hogy a levelek milyen tudománytörténeti érdekkel bírnak, arra elég megemlítenünk, hogy a czímzettek és levélírók között pl. Heysse, Schlözer, Dobrowski, Cornides, Gyarmathi, Nicolai, Hammer, Hormayr, Rumy, Schwartner és mások neveivel találkozunk, nem említve a társadalmi, egyházi előkelőségeket. Azonban a hivatalos ügyiratok épen így nincsenek híjával a tudományos értéknek ; nagyon érdekes pl. az a tudományos vita, melyet Engel szinte hivatalból folytat censortársa, Sustermann ellen, »Geschichte von Ungarn etc.« cz. nagy munkájának negyedik kötetét védelmezve. (Archivalische Beiträge 3. sz. alatt.) Az az óriási anyag, a mely ez iratokban érdekelheti a történet kedvelőjét vagy művelőjét, kitűnő interpretatort és feldolgozót nyert Thallóczyban. A bő bibliographiai jegyzetek pedig, a melyeket úgy az életrajzhoz, mint az iratok kiadásához fűzött, magukban is igen értékesek s nagy hála illeti értük a szerzőt. Értékes apparátussal, nagy munkával készült életrajzot kaptunk, a mely az íróhoz s a hőshöz egyaránt méltó. Jórészt Thallóczynak köszönhetjük, hogy mai közönségünk — a szélesebb értelemben vett is — belátja, mily óriási érdekei fűződnek nemcsak a magyar történettudománynak, de az egész nemzeti életnek is a tudományos Balkán-kutatáshoz. És most Thallóczynak köszönjük, hogy végre igazán megtanultuk ismerni, becsülni azt az embert, a ki eléggé meg nem becsülve, gyakran félreértve, fáradtságot nem ismerő munkával megalapítójává lett a Balkánról való tudományos tudásunknak. Patek Ferencz.