Századok – 1916

Történeti irodalom - Szentkláray Jenő: Debreczeni Bárány Ágoston élete és munkái. Ism. –ch –e 660

704 történeti irodalom. 63I Szentkláray Jenő : Debreczeni Bárány Ágoston élete és munkái. Emlékezés Dél-Magyarország első magyar történetírójáról. Budapest, Akadémia 1914. 8° 107 1. (Értekezések a tört. tudományok köréből. XXIII. k. 8. szám.) A könyvnek története van. Szerző, Dél-Magyarország története legkiválóbb kutatóinak egyike, még a mult század hetvenes éveiben felvetette az eszmét Torontál megye intéző köreiben, hogy illő volna a megye első magyar történetírójának és érdemes alispánjának emlékét alkalmas formában megörökíteni. Ez alkalommal került szóba Bárány Ágoston életének és irodalmi működésének ismertetése is, mely munkára szerzőnk vállalkozott. Az adatgyűjtés azonban oly sok nehézséggel járt és oly lassan haladt, hogy egyelőre más módot kellett keresni Bárány emlékének megünneplésére, a mi Bárány emlékének a makói temetőben emléktáblával való megjelölésével 1885-ben meg is történt. Szerző adatgyűjtő buzgalma mindazáltal nem csökkent. Ennek köszönhetjük ezt a nagy szeretettel és közvetlenséggel megírt alapos életrajzot. Bárány Ágoston régi nemesi családból született 1798 deczember 28-án Miskolczon. Édesatyja, mint nyugdíjas kapitány s mint nemesi jogán és a hadseregnél szerzett érdemeinél fogva vármegyei táblabíró, fiát már 19 éves korában felvétette a megye tisztikarába ; így lett Bárány Ágoston 1817-ben gyakornok, 1819-ben pedig tiszteletbeli esküdt. Első irodalmi kísérletei miskolczi hivatalviselése idejéből valók ; itt irodalmi kört is szervezett, mely azonban nem volt életképes, majd érintkezésbe lépett a magyar irodalom akkori vezérével, Kazinczyval, bemutatván neki bírálat végett első költői kísérleteit. Kazinczy bírálata nem volt annyira kedvező, hogy Bárány magát az irodalmi pályára szánhatta volna s ezért elhatározta, hogy befejezve jogi tanulmányait, ügyvéd lesz. 1821-ben lemondott esküdti állásáról, Pestre költözött, hol még ugyanabban az esztendőben megszerezte az ügyvédi oklevelet. Egy ideig Miskolczon ügyvédeskedett, 1825-ben azonban Torontál megyébe költözött ; itt eleinte Karácsonyi Lázár beodrai birtokán volt uradalmi ügyész, majd Bánlakon a családi levéltár kezelője. 1829-ben a megye szolgálatába lépett, egyelőre mint tiszteletbeli aljegyző, majd alügyész, 1830-tól kezdve mint levéltárnok. 1835-ben a megye táblabírónak, három évvel később valóságos fizetéses táblabírójának, 1848-ban pedig másodalispánjának választotta. 1849-ben a szerbek támadása miatt menekülni volt kénytelen ; ekkor Makón húzódott meg s innen intézte megyéje ügyeit, de 1849 április-n-én már elhalt. Bárány történetírói működését 1825-ben kezdte meg. Ekkor jelent meg a Felsőmagyarországi Minervában három értekezése