Századok – 1916

Történeti irodalom - Takáts Sándor: Rajzok a török világból. I–II. köt. Ism. Srs. 650

650 TÖRTÉNETI IRODALOM. 63I korú kritika nem fogadta osztatlan tetszéssel s még Hammer is felületességgel és megbízhatatlansággal vádolja ; de pl. Zinkeisen br. Tóth emlékirataiban hiteles és hű forrást látott, melynek értékes adataiból bőven merített. Nagybecsű adatokat tartalmaznak br. Tóth leveleskönyvei is, melyek hat díszes kötetben gr. Apponyi Sándor lengyeli gyűjteményében vannak ; ezek neuchateli és krimi követségének, valamint levantei kiküldetésének okleveles adatait tartalmazzák ; hiányzanak azonban az 1770—76. évekre vonatkozó iratok, pedig azok működésének legfontosabb részét, a török haderő újjászervezése körül kifejtett fáradozásait ismertették. Szerző nagy szorgalommal gyűjtötte össze a br. Tóthról szóló magyar irodalmi vonatkozásokat (Sándor István, br. Lakos János, Jankó János, Tocsek Helén stb.), valamint azon adatokat is, melyekből megállapíthatónak véli a br. Tóth-család genealógiáját. Ezt a részt, mely talán jobb lett volna bevezető fejezetnek, — a nehéz áttekinthetőség jellemzi; ez egyébként a műnek.is legnagyobb fogyatkozása. A könyvből hiányzik minden tagozódás ; az egész mű egy fejezet, melynek olvasása ezért, valamint szükségszerű ismétlései és kitérései miatt fárasztó. Viszont tagadhatatlan, hogy szerző nagy szeretettel és lelkiismeretes gonddal gyűjtötte össze a br. Tóthra vonatkozó adatokat s így valóban hézagpótló műve megérdemli elismerésünket. Dr. Lukinich Imre. Takáts Sándor: Rajzok a török világból. I.—II. k. Budapest, 1915. Magy. Tud. Akadémia. 8°, VIII+438, 463 1. A ki csak a kort mozgató nagy dolgokat kutatja, mondja Takáts munkája egyik helyén, úgy jár, mint az őserdőt vizsgáló ember, a ki csak a vihart megállító nagy fákat vizsgálgatja s közben észre sem veszi, hogy lába nyomán a legszebb virágok össze-, tiporva hevernek. Hát Takáts nem így tesz, hanem gyűjti a virágokat s íme, egyszerre csokrokban nyújtja át őket, hogy más is gyönyörködhessék bennök, megtanulhassa, hogy a XVI. századnál lelkesebb, nemzetibb korszakunk alig volt ; hogy meglássa, hogy a törökség nálunk üdvös dolgokat is teremtett és sokat tett a kölcsönös megértés dolgában. A szellemi munka igavonóival, sokszor martyrjaival, a török és magyar íródeákokkal kezdi rajzait. A magyar nyelv legkiválóbb művelői gyanánt mutatja be őket s a magyar íródeákok népes osztálya nem utolsó tagjainak állítja elénk azokat, kik török kenyéren tengették életöket s török zsoldon magyar érdekeket szolgáltak. Az íródeákokkal kapcsolatban szól a nemzeti