Századok – 1916

Értekezések - GÁRDONYI ALBERT: Buda város közigazgatása és közgazdasági viszonyai a XVII. század végén - 585

594 GÁRDONYI ALBERT. Mezőgazdaság, ipar és kereskedelem. A városi népesség természetes foglalkozása az ipar és kereskedelem, a mezőgazdaság inkább csak mellékfoglalkozásképen szerepel. így volt ez a török hódoltság után újratelepített Budán is, melynek új telepesei — a ráczok kivételével — csaknem kizárólag iparosok és kereskedők voltak. Az új telepítés ipari és kereskedelmi jellegének főoka abban rejlett, hogy a mezőgazdasági népesség a jobbágyi függés miatt nem változtathatta lakóhelyét, az iparosok és kereskedők költözési szabadságát pedig nemcsak a törvények nem korlátozták, hanem egyenesen szakbeli kötelességük volt a vándorlás. Az új telepesek azonban a város kedvezőtlen viszonyai miatt nem az iparra és kereskedelemre helyezték a fősúlyt, mert ez nem biztosította volna megélhetésüket, hanem a mezőgazdaságra. A kamarai kormányzóság 1688 június 20-ikán kelt rendeletében kijelenti, hogy a jobb minőségű házakat olcsón adja a telepeseknek, a földeket pedig ingyen, sőt 5 évi adómentességet is biztosít.1

Kijelenti továbbá, hogy Székesfehérvár meghódítása következtében immár semmi oka nincs, hogy a földek kiosztását tovább halogassa. Ε kijelentés valóra váltásával azonban nem sietett a kormányzóság s a telepesek az udvari kamaránál panaszt emeltek, hogy sem földet, sem rétet, sem szőlőt nem kaptak,2 mire az udvari kamara 1688 november 8-ikán utasította a kormányzóságot, hogy a kiosztást haladéktalanul kezdje meg. Ez a panasz ellentéteket támasztott a kormányzóság és a város első polgármestere között, s a polgármester elejtésén kívül a városi tanács 1688 november 26-ikán kelt nyilatkozatával végződött, melyben kijelentik, hogy az elmúlt nyárig a székesfehérvári török miatt a kapukon kívül senki sem volt biztonságban s az átvonuló katonaság is mindent elpusztított ; kijelentik továbbá, hogy sem a földkiosztás elmaradása, sem egyéb kormányzósági zaklatás miatt senki nem hagyta el a várost s senkinek sem volt oka a panaszra.3 Ε kijelentések azonban nem fedik 1 Mit der Tax der Häuser folgendte Verständtnuss, dass nemblich die bessere undt mittlere umb einen leydentlichen Preiss hingelassen undt darzu die Grundtstückh sowohl für die Bürger als auch Gemeine gratiss, wie auch fünf Freyjahre von denen Cameralgaben gegeben werdten sollen. * Die mehriste angenohmmene Burger in Ofen sich dessen beschweren undt theils sich wider hinweg begeben, dass ihnen bis dato noch keine Grundtstückh von Akhern, Wiesen undt Weingartten, so genugsemb vorhanden, ausgewiesen. Hofkammerarchiv. 8 Umb so vil weniger hat sich hierinfahls ein undt anderer wegen annoch nit beschehener Austheillung daran zu beschweren, am