Századok – 1916

Tárcza - Gr. Teleki Pál: Marczali Henrik culturpolitikai gondolataihoz 551

tárcza. 551 sub Buda existentibus, tum vero temporibus preteritis dum Alba Regalis caperetur a Turcis dextra manu ita vulneratum letumque fuisse, ut inde perpetuo mutilus effectus fuisset, eademque dextra manus nullo posthac sibi usui fieri posset. Supplicatumque nobis est, ut cum fortunam hanc adversam in tuenda patria, fideque et fidelitate erga nos scusceperit (így !) ei subvenire, certumque aliquod salarium ex ista camera nostra annue pendendum in sustentationem vitae suae decerneremus.« Mi pedig méltónak találván őt arra, hogy királyi kegyünkkel támogassuk, elrendeltük, hogy neki élete fogytáig »in eius inopis vitae sustentationem« a magyar udvari kamarából évenként 40 forint adassék és meghagyjuk a nevezett kamarának, hogy Magdó Ferencznek nyugtája ellen a 40 forintot évenként fizesse ki. Papiroson, alul rányomott vörös viaszpecsét helyével, a király sk. aláírásával és Oláh Miklós kanczellár ellenjegyzésével, a gróf Teleki-család gyömrői levéltárában : I. Levéltár, elenchus XX., fasc. III. No. 49. Dr. Iványi Béla. Marczali Henrik kultúrpolitikai gondolataihoz.1 Mi magyar geographusok az utolsó években — főleg a mióta tudunk a középiskola gyökeres reformjának tervéről — fokozott erélylyel törekedtünk a földrajz lényegének művelt társadalmunkkal való megértetésére. A lényeg megismerésében láttuk a fontosság felismerésének, az oktatás kellő kiterjesztésének és helyes irányba terelésének zálogát. Azt hiszem nem dolgoztunk egészen hiába. Igaz, a világháború is segített — a topographikus ismeretek iránt való érdeklődés terjedésével. De ez az eredmény, bármily örvendetes, csak múló és csak felületes ismeretekre törekvő. Nagyobb, maradandóbb eredmény és főképen a közoktatási miniszter érdeme, hogy a földrajzot ezentúl, a kor igényeihez közeledve, több osztályban fogják tanítani. Még ennél is nagyobb eredmény lenne, ha ezt az időt úgy tudnók kitölteni, hogy az ifjú csak lényegest, hasznosat, maradandót tanuljon. Ez a mi feladatunk. Tudjuk, hogy ez még javarészt előttünk áll. Megértetni a tudós világgal, a tanársággal, az ifjúval, a társadalommal a földrajz lényegét, még sok munkát igényel. Nem röpke czikkekkel fogjuk ezt befejezni, alaposabb, mélyebb, komolyabb munkákra lesz szükség. Eddig — leginkább a Földrajzi Közleményekben, Figyelőben, értesítőkben és a tanárság lapjaiban — felállítottuk a problémát, feltettük a kérdést és ezzel — 1 A világháború hatása a földrajz és történelem oktatására. Budapesti Szemle. 1916. május.