Századok – 1916
Tárcza - Gr. Teleki Pál: Marczali Henrik culturpolitikai gondolataihoz 551
552 tárcza. úgy hiszem — érdeklődést is sikerült keltenünk. Most majd igyekeznünk kell a feltett kérdésre a választ is megadni, kifejteni azt, a mit eddig csak sietve vázoltunk. Eddig csak mi geographusok emeltük fel szavunkat a geographia igazáért. Bármennyire igazunk van — s hogy igazunk van, azt a jelen már részben bebizonyította és a jövő teljesen be fogja igazolni — kívülállók elfogultaknak gondolhattak. Ezért kétszeresen fontos és megbecsülhetetlen, ha kiváló tudósok, a kik más tudományszakok művelésében emelkedtek, felemelik megértő és intő szavukat. Engedje meg Marczali Henrik, hogy a geographusok táborából melegen üdvözöljem. Nemcsak azért, hogy mellénk állott, hogy felemelte szavát a geographiáért ; de még inkább azért, mert a geographiát nem kívülről, nem egyoldalúan nézi, hanem azt, követve Napoleont, a kit czitál, valóban »magáévá tette«. Felismerte benne a gondolkodni tanító philosophikus tudományt, a mely az ismereteket nem önmagukért, de a levonható tanulságokért tanítja. Felismerte, hogy geographiát nem lehet könyvből tanulni, hanem első sorban »látni kell megtanulni a körülöttünk elterülő valóságot«. Felismerte, hogy közvetve, térkép útján is ezt kell tanulni látni, hogy a térképolvasás sokkal több, mint egyszerű orientálódás. Kár, hogy ezt csak érinti, mikor alig van nálunk ember, a ki tudja, mit mindent lehet leolvasni egy jó térképről az embernek és földnek múltjából és jelenéből. Tanárságunknak is sok megszívlelni valót mond. Kikel a névtömegtanítás ellen. És mennyire szívemből beszél, a mikor ostorozza tankönyveinknek Írójukat, tanárt és ifjúságot a gondolkodástól dispensaló stereotyp városjellemzését : »élénk kereskedelme és ipara van« ! A városról arra vár feleletet a geographustól : mért épült ott, a hol épen van ? Miből él ott az a sok ember ? — tehát a jellemzőt, általánost, nem a curiositást. A geographiában látja »az egyetlen lehető komoly bevezetést a gazdasági tudományokba« és »azt az államtudományt, a melyre szüksége van annak is, a ki nem végez egyetemet, csak a földrajz és a történelem együttes működése által« véli megszerezhetőnek. Ezt szívleljék meg a tanügygyei foglalkozók. Az állam feladata állampolgárukat nevelni. Hasznos polgárokat ; mindenkit a maga helyére tehetsége szerint. Ezért szívleljék meg azt is, a mit Marczali a tanításunkban, tanárképzésünkben folyó káros és értelmetlen nivellálásról mond. Ezekkel a kívánságokkal zárom soraimat, a melyek nem akartak egyéb lenni egy meleg kézszorításnál. Gróf Teleki Pál.