Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 545

546 TÖRTÉNETI IRODALOM. 546 pítója. A monographiaszerűen megírt czikk a diplomatika és paleographia egy régi, nem eléggé méltányolt munkásának van szentelve, talán több érdemet tulajdonítva neki, mint kellene. Áttekinti egész munkásságát, felhozva a pro és contra egykorúlag vagy közel egykorúlag elhangzott véleményeket, s különösen kiterjeszkedve arra a harczra, a melyet Maffei az ú. n. nemzeti írásfajok (langobardica, merovingiae, etc.) elmélete ellen folytatott. Bizonyos, hogy ez Maffei működésének elméleti szempontból legtermékenyebb területe s ebből a szempontból a czikk irodalmunkban valóban hiányt pótol. — Erdélyi László adja <>Arpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései« czímű. könyvnek is beillő értekezésének hatodik folytatását. A tárgy : Kikből lettek a serviensek és a köznemesek ? s a serviensek és nobilisek társadalmi állását, egymáshoz való viszonyát s e viszony történeti fejlődését tárgyalja, a végén érdekes következtetést vonva le megállapításaiból az Anonymus keletkezési korára vonatkozólag is. — Viszota Gyula : Széchenyi politikai programmtöredékeinek keletkezése és hatása czímű czikke azokat az okokat tárgyalja, melyek Széchenyit a Programmtöredékek megírására bírták, így a személyes jellegű támadásokat s az országos helyzetet, különösen Kossuth és az ellenzék szereplését, a hogy azt Széchenyi látta. Azután a Programmtöredékek gondolatmenetét vizsgálja. Végül szembeszállt azzal a véleménynyel, mintha a munkának nem lett volna hatása. Ellenkezőt bizonyítanak nemcsak az elismerő nyilatkozatok, de még inkább az ellenzéki támadások, melyek közül különösen érdekes Kossuthnak — bár a censura miatt ki nem adott — kritikája. Természetesen az események rohamos lefolyása ezt a hatást erősen ellensúlyozta. — Wertheimer Ede : Üj adatok a magyar ó-conservativok történetéhez rövid bevezetés után adja gróf Dessewffy Emilnek báró Bach számára készített emlékiratát, a mely Bécsben kelt 1849 június 5-én. Az emlékirat tulajdonképen programm Magyarország jövőbeli kormányzásának módját illetőleg, erősen conservativ szellemben, de mégis, a mennyire ez akkor az ó-conservativokra lehetséges, igyekszik a magyarság érdekeit megóvni.Természetesen a kormánynál meghallgatásra egyáltalán nem talált. — 128—-g. lapokon közölve gróf Teleki László levele gróf Andrássy Gyulához (1861 jan. 25-én), mely magyarázza Teleki akkori eljárását. — Az Irodalom rovatban Balogh Albin H. Delbrück : Geschichte der Kriegskunst im Rahmen der politischen Geschichte. I. Das Altertum; Elek Oszkár Ch. V. Langlois : La société français au XIII-e siècle ; Patek Ferencz O. Schmidt: Die Reichseinnahmen Ruprechts ν. d. Pfalz cz. munkákat ismertetik. — A füzet Erdélyi Lászlónak Vaszary Kolosról írt meleghangú nekrológja zárja be. 2. füzet. Dávid Antal : A Hammurapi-codex rendszere czímmel a Hammurapi törvénykönyv anyagát kísérti meg rendszerbe foglalni s megállapítani viszonyát a többi ismert törvénykönyvekhez. Ε szerint az értekezés három részre oszlik. I. Kísérlet a Hammurapicodex rendelkezéseinek rendszerbe foglalására. II. Kísérlet a Hammurapi-codex ősének reconstruálására. III. összehasonlítás a Hammurapi-codex és a Mózes-törvény, illetve az ítéletek könyve közt. Eredmény : hogy az ítéletek könyve és a Hammurapi-codex egy közös ősre megy vissza, de egyik a másikat nem ismeri. — Osztern Salamon Pál <>A szent háború (dsihád) a mohamedán jog szempontjából« cz. czikkében a szent háború eszméjének eredeti tartalmát, annak történeti fejlődését, valamint az arról ma kialakult felfogást és jelentőségét ismerteti bőven, különösen a mohamedán jog szempontjából.