Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 545
történeti irodalom. 547 A meglehetősen terjedelmes és érdekes tanulmány különösen actuális a jelen világháború alatt a szultántól hirdetett szent háború révén. — Kossányi Béla : A lengyel nemesi társadalom megalakulása czímen rendszerbe iparkodik foglalni a lengyel társadalom magasabb osztályainak elhelyezkedését a legrégibb ismert időktől körülbelül a. XIV. századig. Teszi ezt egyrészt az igen gyér lengyel források alapján ; másrészt az orosz, litván, magyar, szerb, cseh analógiák felhasználásával. — Gagyi Jenő : Az osztrák-magyar-oláh titkos szerződés története czímen röviden ismerteti egyrészt Take Jonescunak a Le Temps-ban, másrészt Carpnak a Moldavában megjelent nyilatkozatait az említett szerződés ügyében. — Az Irodalom rovatban Seltmann Rezső ismerteti Otto Diether : Leopold Ranke als Politiker ; Imre Sándor, Zoványi Jenő : Kisebb dolgozatok a Protestantismus történetének köréből és ugyanattól : Puritanus mozgalmak a magyar református egyházban ; végül Takáts György, Veress Endre : Básta György levelezése és iratai (1597—1607) cz. munkákat. A Folyóiratok és könyvek rovata után találjuk egy terjedelmes vitázó értekezésnek első részét : Tagányi Károly : Felelet Erdélyi Lászlónak >> Ár pádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdéseire. Eles tollal és bő ismeretekkel írott válasz arra a hosszú czikksorozatra, a mely a Történeti Szemle előző számaiban jelent meg. 3. füzet. Szekfü Gyula kezd el egy tanulmányt A hódoltságkorabeli török történetíró k-τόΐ. író a tőle megszokott nagy készültséggel és stylussal veszi kutatás alá a kérdést, mily értékkel bírnak hazai történetírásunkra a török-magyarkori török történetírók, első sorban azok, a kiknek munkái a Tudományos Akadémia kiadásában megjelentek. A tanulmány jelen részében Evlia Cselebi illető munkáját veszi kutatása tárgyául. Az eredmény Evliára nézve nem kedvező. Szerző szerint Evlia keleti író, a szónak elítélő értelmében, inkább mesél, mint történeti adatokat ad, a phantasiának nagyobb szerepet ad, mintsem kútfőül elfogadhatnék. Csak ott megbízható, a hol nyugati kútfők is megerősítik adatait. — Oswald Arisztid: Hunyadi János iffúsága czímen szintén hosszabb értekezést kezd, a mely láthatólag egy nagyobb Hunyadi-életrajz bevezető részéül készült. Jelen fejezetek a sokat vitatott kérdéseket tárgyalják, hogy milyen volt Hunyadi nemzetisége és kik, mik voltak Hunyadi szülei ? Utóbbit illetőleg az értekezés ezen része csak Hunyadi apjára van tekintettel. A dolgozat külső formáiban kezdő íróra, de egyúttal alapos tárgyismeretre és egészséges judiciumra mutat. — Győry Árpád: A Czobor—Strahlenheim párbaj története cz. czikkében egy meg sem történt párbaj történetét mondja el, a mely csaknem ellenséges viszonyba sodorta Ausztriát Svédországgal. Az eset 1707-ben történt. Bár az ügynek komoly következményei nem lettek, a czikk igen érdekesen vet világot az akkori idők társadalmi és diplomatiai viszonyaira. — Az Irodalom cz. rovatban Vida Sándor ismerteti Johannes Kinkel : Die sozialökonomischen Grundlagen der Staatsund Wirtschaftslehren von Aristoteles ; Békefi Remi g : Divéky Adorján, Zsigmond lengyel herczeg budai számadásai ; Zsinka Ferencz : Veress Endre, BerzeviczyMártoncz. munkákat.— A Folyóiratok és könyvek rovata után a Különfélékben két emlékezést találunk. Egyiket Fogarasi Béla írja Kármán Mórról, a másikat Szegedy Rezső a délszláv, helyesebben horvát történetírás nagyérdemű, bár velünk szemben elfogult munkásáról, Smiőiklas Tádéról. — Ugyanezen rovatban találjuk Tagányi Károly. Felelet Erdélyi Lászlónak Ár pádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdéseire cz. polemicus tanulmányá-34*
