Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Történeti Szemle - 545

TÖRTÉNETI IRODALOM. 545 közli Nagy Lajos magyar és lengyel királynak egy 1371 július 18-án kelt levelét Este Miklós őrgróf hoz, melyben írja, hogy hajlandó a brandenburgi Wittelsbachokat segíteni IV. Károly császárral szemben, valamint az őrgróf válaszát is. Közli továbbá IV. Károlynak egy levelét Raymundinus de Lupis őrgrófhoz 1375 május 19-ről. Tudósítja benne a Brandenburgban elért eredményeiről, továbbá Wenzel fiának küszöbön álló promotiójáról. (Különlenyomatban is megjelent.) Neues Pester Journal. 1916. 161. sz. Palóczy L. : Eine hundertjährige Kirche czímmel a budapesti reform, templom rövid történetét adja. — 186. sz. S. J. : Ungarische Kriegsliteratur czímmel Balázs Béla : Lélek a háborúban, Göndör Ferencz : A szenvedések országútján, Simon Vilmos : Hadak útja, Fényes Samu : Háborús jegyzetek, Berend Miklós : Harcztéri naplója, Lévai Mihály : A fekete hegyeken ; haditudósítások Montenegró kapitulácziójáról, Lampérth Géza : A magyar katona ezer éven át, Barabás Béla : Magyar hadifoglyok élete orosz-olasz földön. Molnár Jenő : Muszka fronton czímű munkákat ismerteti. Ország Világ 1916. 22. sz. Görgey Arthur. Rövid életrajz. Pester Lloyd. 1916. 153. sz. Marczali Henrik: Arthur Görgey. A tábornok jellemző életrajzát adja. — 157. sz. Lothar Rudolf : De- Fortschritt und der Weltkrieg czímmel ismerteti Ferrero G. La Guerre Européenne. Paris, 1916. munkáját. — 167. sz. Goth Ernő : Ein neues Buch von A natole France. A franczia író »Sur la vie glorieuse « munkájának ismertetése. — 172. sz. Krauss S. : Antike Synagogen czímmel Kohl H. és Watzinger Κ. »Antike Synagogen in Galiläa« munkájának ismertetése. — 184. sz. Marczali Henrik : Arthur Görgeys Jugend. Görgey Istvánnak az Akadémia kiadásában megjelent munkájáról írt ismertetést. — 210. sz. Balogh Pál : Franz Deák in der Wiener Hofburg. Visszaemlékezés a 66-iki porosz-osztrák háborúra, a nikolsburgi békére, valamint Deák Ferencznek bécsi kihallgatásáról, mely a 67-iki kiegyezést idézte elő. Pesti Napló. 1916. 114. sz. Kalmár Antal: A magyarok és németek első katonai szövetsége czímmel azon szövetségről írt czikket, melyet a németek 892-ben a magyarokkal kötöttek. A kezdeményezés a németek részéről történt. Az ok pedig az volt, hogy a német birodalom keleti és délkeleti határán egy hatalmas szláv gyűrű keletkezett, mely nemcsak a német föld fölötti német uralmat, de magát a németség faji existenciáját is legkomolyabban fenyegette. Az elhatalmasodott szláv birodalom, melynek központja a mai Morvaország, Szilézia és Csehország volt, legyőzésére kellett a németeknek és magyaroknak katonai szövetsége. Siebenbürgisch-Deutsches Tageblatt. 1916. 12971. sz. n. Arthur Görgei. Rövid jellemzés. Szilágyság. 1916. 16. sz. Darvai Arthur: Zilah város levelesládája. Néhány az 1370—1519. évekből való oklevélnek rövid regestáját adja. Temesvári Hirlap. 1916. 89—97. sz. Geml József : Mackensen Temesvárott. Mackensen működésének ismertetése. Tolna vármegy e és a Közérdek. 1916. 14. szám. R—s. A magyar íródeákok czímmel ismerteti Takáts Sándor Rajzok a török világból czímű munkáját. Történeti Szemle. 1916. 1. füzet. Gárdonyi Albert: Scipione M a fjei (1675—1755), a tudományos paleographia megala-Századok, 1916. VII—VIII. füzet. 35