Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Levéltárosok Lapja - 542
542 TÖRTÉNETI IRODALOM. 542 Irodalomtörténet. 7—8. füzet. Császár Elemér : Vértesy Jenő. A korán elhúnyt derék tudós méltatása. — Pintér Jenő : Pitroff Pál A győri sajtó története czímű, Trócsányi Zoltán : Sebestyén Gyula A magyar rovásírás hiteles emlékei czímű művét ismerteti. Irodalomtörténeti Közlemények. 1916. 2. füzet. Császár Elemér : Barcsay Ábrahám. Az elegáns poéta életének s írói pályájának szép vázolása. Az íróra vonatkozó teljes irodalom összeállításával. — Heinrich Gusztáv : A Fortunatus-mese. Megállapítja, hogy a Fortunatus-népkönyv a XV. század közepéről való, a két varázseszközről szóló mese népregei eredetű, a melyhez a tanult szerző egy nem népregei eredetű elbeszélést fűzött. — Bayer József : Vázlatok a magyar művészet múltjából. Megállapítja, hogy nálunk a szépművészetekkel behatóbban először Kazinczy foglalkozott. Megemlíti Csató Pál 1839-ben a Pozsonyban megjelenő Századunkban megjelent Művészet czímű czikkét. — Riedl Frigyes megállapítja, hogy Bessenyei első drámája Hunyadi László. — 3. füzet. Bayer József : Vázlatok a magyar művészet múltjából. Beszél az 1840-ben a Pesti Műegylettől rendezett első s 1841 június 21-én megnyílt második kiállításáról. Ε kiállítás első bírálói Henszlmann Imre és Joó János. Karpathen-Post. 1916. 31., 33—35. sz. Lipták János latinból némerre fordította Bohus György késmárki rector Historischgeographische Beschreibung des in Oberungarn berühmtesten Zipser Landes czímű munkáját. Keresztény Magvető. 5. szám. Benczédi Pál: A vallástanítás története. (Befejező közlemény.) A XIX. századbeli vallástanítás elvei Diesterweg, Kehr, Schumann és Palmer nevéhez fűződnek. Nálunk három korszak vehető fel : a második Ratio educationis-tól az Organisations-Entwurfig, az Entwurf kora és az alkotmány visszaállítasa óta kezdődő szabad fejlődés. — Kelemen Lajos az Irodalom-rovatban Rajka Géza : A kolozsvári szabó czéh története a XV—XVII-ik században (Kolozsvár, 1913) czímű munkáját ismerteti. 6. szám. Borbély Ferencz: Félszázad a Magvető életéből. 1861-ben indul meg Kolozsvárt a Keresztyén Magvető Kriza János püspök és Nagy Lajos tanár szerkesztésében, egyelőre mint évkönyv, 1870-ben évnegyedes folyóirattá alakúi, 1874 óta kéhavi ; a szerkesztőváltozás elég sűrű, s ez befolyásolja a tartalmat is, az irány azonban állandó: »K. M. a szabadelvű kereszténység nagy czéljait és a tiszta keresztény theismus tudományos érdekeit szolgálja ...« »leggazdagabban van képviselve folyóirattunk lapjain a történelem«. Az I—XLVII-ik évfolyamról annak idején tárgymutató és tartalomjegyzék is jelent meg külön kötetben. Komáromi Újság. 1916. 34. sz. Takáts Sándor: A komáromi Erzsébet-sziget. A sziget történetét adja a XVI. századtól a legújabb időkig. — 35. sz. Baranyay József: A komáromi kőszűz czímmel a vár falán levő fügét mutató szoborról s a vele kapcsolatos mendemondákról ír. A fügének meséje onnan ered, hogy a szobor jobbkezében levő koszorú érczből készült és úgy van beillesztve az ujjak közé. A koszorút a rozsda idővel megtámadta, szétmállott s lehullt és csak az összeszorított ököl maradt meg. így fogta rá az emberi phantasia, hogy fügét mutat. Levéltárosok Lapja. 1915. 3/4. sz. Alapi Gyula: A nagyszeghi Sárkány-család. A család rövid történetét és leszárma-
