Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Nyelv - 543

TÖRTÉNETI IRODALOM. 543 zását ismerteti. — Romhányi János : Nemesség igazolása Nyilra vármegyében 1754155-ben. Hatodik folytatása a betüsoros feldolgozásnak. — Eáelényi-Szabó Dénes : A kismányai Hangyás-család. A család történetét és leszármazását ismerteti. — Kemény Lajos .Levéltárak és levéltárnokok. A levéltárnok jövő feladatairól értekezik. Magyar Figyelő. 7. sz. Horváth Jenő : A nemzetiségi kérdés revíziója. A magyarországi nemzetiségi kérdés történetének rövid vázlatán kívül annak új irányáit jelöli meg. — Germanus Gyula -Túrán. A magyar turánista elmélet criticájának befejező része. — Üjhelyi Péter : Verdun múltja és jelene. A világháborúban oly nagy szerepet vivő vár hadtörténeti jelentőségét ismerteti. 8. sz. Gamma : Anglia sajtója. Az angol sajtó magatartását vázolja a világháború törekvéseivel szemben. — Csekey István .Magyarok a padovai egyetemen. Veress Endre »Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium« czímű forráskiadványát ismerteti. 9. sz. Pereszlényi Pál : Magyar-osztrák-német vámunió problémája a múlt század 40-es éveiben. Friedrich Liszt körének a középeurópai országok gazdasági tömörülése iránti törekvéseit ismerteti. —• Szelényi Ödön : A világháború svéd megvilágításban. A »Schwedische Stimmen zum Weltkrieg« czímű munka ismertetése. 10. sz. Palágyi Menyhért : Shakespeare pályafutása és életfelfogása, A nagy költő lelki motívumaiból a vilaguralmi pathost s belőle fakadt világbánatot emeli ki. — Kázmér Ernő : Harcz Keletázsiáért. A japán imperialista törekvéseket ismerteti. 11. sz. Ambrus Zoltán: Cervantes. A Don Quijote írójának életét és irodalmi munkásságát jellemzi. — Bonkáló Sándor : Rúténeink írásreformja. Az eperjesi püspök reformrendeletével kapcsolatosan foglalkozik a magyarorszagi rutének megtelepedésével és kulturájuk kialakulásával. — Szittya Emil : A béke felé. A világháború folyamán a különféle országokban támadt béke mozgalmakkal foglalkozik. 12. sz. Bonkáló Sándor czikkének befejező része. 13. sz. Német Alfréd : A háború diplomácziai történetéből. Diplomatiai okmányokkal mutatja ki, hogy a világháborút az orosz kormány tudatosan idézte elő. — Réz Mihály : Bismarck politikai világszemlélete. Bismarck gyakorlati politikájának elméleti alapjait törekszik megállapítani.— Szittya Emil czikkének befejező része. •— Gamma.A nemzetiségi eszme. Az állameszme és nemzetiségi eszme szerepet vázolja a világháborúban. 14. sz. Takács Zoltán: A turáni kérdéshez. Germanus Gyulával szemben a turáni elnevezés helyes értelmezését vitatja. — Mikszáth Kálmán : Görget Artúr. Görgei egyéni jelentőségét törekszik kidomborítani a szabadságharcz alatt Kossuth egyéniségével szemben, ez utóbbi beállításában azonban túlzottan egyéni felfogást juttat kifejezésre. — Barabás Albert : A béke problémája. A világháború okait teszi vizsgálat tárgyává. Magyar Nyelv. 1916. 5. fiiz. Melich János az alattvaló = subditus, Untertan szóról kimutatja, hogy a XVIII. század végéről való nyelvújítási termék. A már a XIII. századi oklevelekben előforduló Izsó névről pedig, hogy a bibliai Ezsau származéka. Hogy újabban Izsák keresztnévvel azonosítják, egészen önkényes eljárás. — Vikár Béla : A pannóniai avarokról azt igyekszik bebizonyítani, hogy a máig élő kaukázusi avarokkal azonosak. — Madzsar Imre a Kék-kend népnévnek régebbi, Schönherr-féle magyarázatára figyel-