Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Huszadik Század - 541

TÖRTÉNETI IRODALOM. 581 Ferencz országbírótól és Lippay György érsektől származó 40 db. levelet tesz közzé, illetőleg az eddigi irodalom felhasználásával s e levelek adatainak feldolgozásával kiegészíti az 1664-i hadjáratra és a vasvári békére vonatkozó ismereteinket. — Olchváry Ödön : A Hóra-lázadás elfojtására vezényelt karhatalom magatartása. A cs. és kir. hadilevéltár 1909. évi közleményeinek VI. kötete Kray Pál levelezését tartalmazza ; ebben a levelezésben megtalálhatók Kray na k abból az időből való levelei is, mikor még az oláh lázadás elfojtasára kirendelt erdélyi fegyveres karhatalom csoportparancsnoka volt. A levelek kétségtelenné teszik, hogy Kray verte le az oláh lázadást és ő mentette meg a veszélyeztetett megyék magyar nemességét. — Pelz Béla : Hadifoglyok Magyarországon a hétéves háború folyamán. Felsorolja a hadifogolytáborokat a bennök lévő foglyok számával ; ismerteti szállításuk módját, ellátásukat s azon kísérleteket, melyek letelepítésükre irányultak. — Ugyancsak Pelz Bélától való egy másik aktuális czikk is : Beteg és sebesült katonák a magyar fürdőkben a XVIII. században ; ebben főleg a trencséntepliczi fürdőben 1761—75 közt gyógyulást kereső katonák ellátása és fürdőzési viszonyait tárgyalja ; mindkét dolgozata levéltári adatokon alapul. — Gyalokay Jenő : A nagyszebeni hadosztály felbomlása 1849 július 12—20. A júniusi orosz támadás Erdélyt készületlenül érte ; a radnai szorostól Vöröstoronyig, a több mint 600 km. hosszú határ mentén 4 hadosztály volt elhelyezve (23.400 fő és 66 ágyú). A hadosztályok közül a beszterczei volt a legerősebb, mert erről az oldalról várták az orosz betörést, leggyengébb volt a nagyszebeni, melynek feladata a vöröstoronyi szoros védelme volt. A hadosztály tekintetbe nem vehető csekély száma s különítményekre való osztása, rossz felszerelése, gyakorlatlan tüzérsége, a hadvezetés tehetetlensége, miket Gyalokay részletesen kifejt, okozták a hadosztály végleges felbomlását. — A Hadtörténelmi apróságokban több XVI—XIX. századi levél és közlemény van Kárffy Ödöntől, Merényi Lajostól és Dékáni Kálmántól ; a szerkesztő azonfelül az 1914-i przemysli ostrom történetéhez közöl adatokat. — A Hadtörténelmi Okmánytárban Kárffytól olvasunk néhány figyelemreméltó adatot. — Tóth Zoltán 1722-ből való lovassági regulamentumot közöl, Szendrey János folytatja a Khevenhüller-féle hadiutasítás közzétételét. — Az Irodalomban Fest Aladár : Dévay Pál cz. művét a szerkesztő nagy elismeréssel méltatja. Huszadik Század. 4. sz. Lukács Kornél : A háború és Magyarország demokratikus fejlődése. A demokratikus fejlődés legfőbb akadályait sorolja fel a múltban s a háború után bekövetkező gazdasági és kulturális fellendüléstől várja a magyar demokratia kialakulását. Lóránd Jenő ismerteti Ernst Mach »Kultur und Mechanik« czímű kultúrtörténeti munkáját. S. sz. Schlesinger Károly: Az elméleti nemzetgazdaságtan és módszere mint a pragmatikus gazdasági történetírás segédeszköze. A gazdasági események történelmi földolgozásában az elméleti ismeretek szükségszerűségét bizonyítja. — Hobson J. A. : Versengő gazdasági rendszerek. A Contemporary Review-ban megjelent czikk, mely a középeurópai vámszövetségben gazdasági visszaesést és új háborút lát. 8. sz. Lukácsné Szende Mária : Pacifismus és háborús uszítás Angliában és Németországban. A két ellentétes irány irodalmi harczát törekszik megvilágítani.