Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Hadtörténelmi Közlemények - 540

540 TÖRTÉNETI IRODALOM. 540 történelmi Közlemények különböző évfolyamaiban megjelent hasonló tárgyú czikkei kiegészítéséül szerző most a kisprázsmári, kissinki, nagysinki, brúlyai, jakabfalvi, százhalmi és boldogvárosi templomokat és azoknak a XV. sz. óta megismétlődő török támadások miatt szükségessé vált védelmi berendezkedését ismerteti 16 kép kíséretében. — A füzet Kelemen Lajos két magyar művelődéstörténeti czikkét tartalmazza még. Az egyiknek czíme : Adatok a kolozsvári képírás történetéhez, a másiké : Szárhegyi Lázár István oltármegrendelése Lengyel Pétertől 1670-ben. Amabban első helyen a kolozsvári unitárius egyháznak a képírásra vonatkozó számadáskönyvi adatait közli az 1631. 1653—54. évekből. Ugy amazokban, mint emezekben szerepel egy Képíró István nevű festő, de nem bizonyos, hogy a kettő egyazon személy-e ? Lehetőnek tartja, hogy a második nem más, mint Nagybányai István, a ki máshonnan is ismeretes. Második helyen a kolozsvári unitárius diákoknak arról a szokásáról közöl adatokat, hogy előkelőbb személyeknek ünnepélyes alkalmakkor éneken kívül chartával, azaz házilag, vagy hivatásos festővel díszített emléklappal kedveskedtek. Végül a kolozsvári képírók és asztalosok munkakörében való összeütközésekre vonatkozó adatokat közöl. Második czikkében egy ritka érdekességű szerződést ismertet, mely a szárhegyi gr. Lázár-család levéltárával került az Erdélyi Nemzeti Múzeum levéltárába. A szerződés annál becsesebb, mert mintegy előírja a szárhegyi oltár tervét. — A füzetet Cserni Béláról, a gyulafehérvári múzeumnak április 16-án elhúnyt érdemes igazgatójáról szóló megemlékezés zárja be. Egyetemes Phiologiai Közlöny. 1916 január. Vértesy Jenő: Vojnovich Géza Madáchát ösmerteti. — Február. Szekfű Gyula : Takáts Sándor : Rajzok a török világból czímű művét ösmerteti. Eperjesi Lapok. 1916. 19—21. szám. Horváth Ödön : Bredeczky jellemzéséhez. Bredeczky művei és munkája alapján jellemző vonásokat közöl. Földrajzi| Közlemények. 4—5. sz. Kemény Lajos : Szepsi Csombor Márton. Az első magyar nyelven nyomtatott földrajzi mű írójának rövid életrajza levéltári adatok alapján. Görög Kath. Szemle. 1916. 23—35. sz. Sztripszky Hiador : Mit termelt Ungvár hírlapirodalma 1861-től 1916-ig ? Ungvár város hírlapirodalmának kezdeteitől fogva való magyar, rutén és héber nyelvű egész termését mutatja be 1916. évig. Hadtörténelmi Közlemények. 1916. 1—2. füzet. Demkó Kálmán: Magyarország hadi ereje a XVI. században. (I. közi.) A XVI. század elején a királyi rendeletre katonaságot állítani köteles családok nagyobb része kihalván, új alapokra kellett helyezni a hadi szervezetet. Az új hadszervezetnek részei voltak : a királyi zsoldosok, kiknek száma azonban mindig csekély volt s jobbára külföldről kerültek hazánkba ; a végvárak királyi költségen szolgáló őrségei ; az országgyűlések által a királynak megszavazott hadiadóból (subsidium) fizetett s az egyház és a nemesség által a jobbágyokból kiállított csapatok ; a főpapsag, a fő- és köznemesség személyes felkelése, a mennyiben általános felkelésre volt szükség ; egyes főurak által a király költségén tartott gyalogosok és lovasok ; a városok hadi illetékei és végül a szabad hajdúk. A szervezet felsorolt részeit a dolgozat részletesen ismerteti. — Sebestyén József: Adatok az 1664. Mura- és Rába-melléki hadjárat és a vasvári béke történetéhez. Szerző a gr. Nádasdy-család nádasdladányi levéltárából gr. Nádasdy