Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Délmagyarország 538
538 TÖRTÉNETI IRODALOM. 538 a legmegértőbb, legeszményibb hitves, ki minden törekvésével férje javát s kedvét keresi. — Buza László : A magyar szent korona igényei a volt mellékországokra. Bernatzik : Neues über die pragmatische Sanction czímű tanulmányából indulva ki, kimutatja tévedéseit s megállapítja a királyi hitlevél 3. pontjának, az ú. n. visszacsatolási pontnak helyes értelmét. Először kifejti régi s mai közjogászaink véleményét a magyar állam jelenlegi igényeit a mellékországokra vonatkozólag. Másodszor kimutatja, hogy a királyi hitlevél harmadik pontjával az uralkodó arra kötelezi magát, hogy a már visszafoglalt s ezután visszafoglalandó tartományokat a szent koronához fogja visszacsatolni. Ε jogfenntartás magával az uralkodóval, illetőleg Ausztriával szemben emeli ki a szent korona jogigényeit. A volt mellékországok czímereinek fenntartása nem a jelenleg meglevő országokra vonatkozik s ennek semmi positiv közjogi tartalma nincs. A magyar király e mellékországok területén fennállott róm. kath. püspökségek czímére ma is kinevez püspököket, a kik azonban csak a czímet viselik, a nándorfejérvári s tinnini kivételével fel sem szenteltetnek s nem tagjai a róm. kath. püspöki karnak. így tehát a czímer megmaradása a történeti összeköttetést tartja emlékben. A királyi hitlevél e harmadik pontja 1687-ből való s az államterületnek török járom alól való felszabadításával függ össze. Ε pontnak különös jelentőséget az ad, hogy a magyar király egyúttal Ausztria császára. Bernatzik ama felfogása, hogy a külügy és hadügy közösségéből az újonnan szerzett területek közössége következnék, téves. Condominiumról legfeljebb akkor lehet szó, ha a két állam közös erővel s együttesen szerzett Magyarországhoz sohasem tartozott területet s ez is csak addig, míg a hovatartozást külön egyezmény el nem dönti. A területváltozásra tehát a másik államnak beleszólása nem lehet. A területmódosítás a magyar közjog értelmében a törvényhozás hatáskörébe tartozik s így az uralkodó köteles a visszafoglalt területet visszacsatolásánál közreműködni. — Dékány István : Naumann Középeurópájával foglalkozik. Délmagyarország. 1916. 52—56. szám. Balanyi György: Itália területi követelései czímmel az olasz osztrák-magyar diplomatiai tárgyalásokat ismerteti a hadüzenetig. Majd a hadüzenet történeti és ethikai elbírálásánál az olasz területi igényeket vizsgálja. A kérdés ez : az Italia irredenta fogalmával jelölt érzelmi «s hatalmi motívumok elfogadható okát adják-e Olaszoiszág háborúba elegyedésének ? Szerző e kérdést földrajzi, stratégiai, néprajzi és történeti szempontból vizsgálja s arra az eredményre jut, hogy területi követelései merőben fictiv, szándékosan vagy öntudat -lanúl elferdített feltevéseken nyugszanak. A néprajzi szempontok csak igen csekély mértékben igazolják igényeit, a földrajzi, stratégiai és történeti érvek határozottan ellene szólanak. Nem a saját határainak állítólagos gyengesége miatt volt szüksége az osztrák védelmi rendszer egy részének megszerzésére, hanem azért, hogy támadó bázist nyerjen tulajdon szövetségese ellen. — 58-—61., 63—65. szám. Balanyi György : Az olasz hadüzenet történeti és lélektani háttere. Szerző e czikksorozatában vizsgálja azon lappangó erőket, nemzeti eszményeket és hatalmi törekvéseket, társadalmi mozgalmakat és szellemi áramlatokat, a felelős és felelőtlen tényezők tetteiben kifejezésre jutott lélektani motívumokat, melyek a semlegesség tíz hónapja alatt az olasz közlelket állandó hullámzásban tartották.
