Századok – 1916

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Budapesti Szemle - 536

TÖRTÉNETI IRODALOM. 537 kitűnő ízlése van, modora oly előkelő, hogy mindenki őt igyekszik követni. Az ékszerekhez is jól ért. Nálunk is s Csehországban is a jó ízlés s műveltség terjesztője. A protestáns vallás igaz híve, de azért roppant türelmes. Az ő befolyása alatt áll férje Bethlen Gábor mellé. Különös szeretettel csüggött vején, Csáky Lászlón, míg fia, a katholízált Ádám — a későbbi dunáninneni fővezér. Zrínyi Miklós fegyveres társa — sok keserűséget szerzett neki. Másik veje Erdődy György gróf. Poppel Eva lelke messze felülemelkedett a mindennapiságon. Természetes tehát, hogy nevelt fiaira, a két Zrínyi-fiúra igen jó befolyással volt. — Kovács Gábor : A közgazdaságtan és a világháború. A háború folytán beállott gazdasági törvényszerűségekkel s az állam háborús közgazdasági intézkedéseinek hatásával foglalkozik. — Dékány István : Ruttkay Vilmos : A világháború : németangol versengés és A világháború, Olaszország, a Balkán és Ausztria-Magyarország czímű műveit, Fekete Miklós : Hantos Elemér : A monarchia pénzügyi harczkészültsége, A világháború gazdasági és pénzügyi hatásai és VOlkswirtschaft und Finanzen im Weltkriege czímű műveit, d. Thallóczy Lajos : Johann Christian von Engel und seine Korrespondenz czímű tanulmányát ismerteti. Szeptember. Viszota Gyula : Széchenyi Hitel czímű művének keletkezése. Széchenyi néhány hónappal Lovakrul czímű művének megjelenése után új mű írásának tervével foglalkozott. Titulusa is volt : Emberekrűl vagy Boldogság Alapjai, ebből sarjadt ki a Hitel. A Gedanken I. és Gedanken II. czímet viselő ívek jegyzetei, valamint a Boldogság Alapjai czímű tervezet teljes kialakulására a döntő befolyást egy 1828-ban megtagadott 10.000 forintnyi kölcsön adta. Innen a végleges czím : Hitel. — Takáts Sándor : Zrínyi Miklós nevelőanyja. A XVI. és XVII. században hírre és jó névre az első a Batthyányak udvara. Minden jóravaló úr azon volt, hogy fia, lánya ott nevekedjék. Batthyány Adám udvarán ezer lélek is élt. A várúrnak tekintélyét a nála cseperedő ifjak és lányok száma emelte. Ez udvartartásokban támadt legjobb nemzeti szellemű és magyarosító iskolánk ; a nemzeti hagyományokon alapuló, patriarchális magyar élet tűzhelye itt lobogott. A várúr egyénisége s családi élete volt a legfőbb iskola. Ε tekintetben a Batthyányak például szolgálhattak. Az udvari és a családi élet e vonzó emlékei nemcsak a magyarság belső életére vetnek megkapó világosságot, hanem föltárják azt a titkos erőt is, melynek fennmaradásunkat s a létért való küzdelmeinkben a sikert köszönhetjük. A főúri udvarnak ugyanis a közszellemre is nagy volt hatása. II. Rákóczi Ferencz küzdelmei után a főurak az ifjúság nevelését elhagyják s íme a nemzeti élet hanyatlásnak indul. A XVI. század egyik legnagyobb magyarja Batthyány Boldizsár, Zrínyi Doricza férje. Tudománynak s műveltségnek maecenasa s művelője is, bár tulaj donképen hadvezér. Az új hit híve, Luther csodálója. Minden valószínűség szerint nála apródkodott a költő Balassa Bálint. Boldizsár büszke s törhetetlen magyar, nyíltan megmondja, a mit gondol, nem is volt Bécsben kedvelt. 1590-ben hal meg, három gyermeket hagy hátra ; fia, Ferencz, kitűnő hadvezér s lánglelkű magyar. Jószívű ; udvarán szegény árva gyerekeket neveltet s taníttat. Batthyány Ferencz a Zrínyi György tanítványa, Balassának meg barátja, a mi különben természetes, mert ő is költői lélek. Az ország legkiválóbb tánczosa. Még a törökök közt is jó a híre s emberséges a neve. Korának legderekabb s leghasznosabb fia. Családi élete a legremekebb, 1607 július 16-án volt Dobra várában az esküvő. Lobkovitz-Poppel Éva