Századok – 1916

Történeti irodalom - Szentgáli Károly: A sziglák megfejtése felé. Ism. Hóman Bálint 526

TÖRTÉNETI IRODALOM. 526 Kadlyubek Vincze, ugyancsak krakói püspök, Szent Jáczint és Ceslaus dominikánus szerzetesek, végül Strepa Jakab halicsi érsek életrajzát foglalja magában. A szerző a feldolgozásban tudományos és vallásos szempontot követett. Utóbbit annyiban, hogy a szentekről megmaradt hagyományokat igyekszik igazolni, tudományos apparátussal támogatni, nem egyszer vitázva újabb történetírókkal. Ebben a tekintetben érdeme, hogy elfogultnak nem nevezhető, ellentétes nézeteket nem a vallás, hanem a tudomány alapján igyekszik czáfolni. Tudományos szempontot tart szem előtt annyiban, hogy a szenteket igyekszik koruk milieujébe beállítani, így magyarázni jelentőségüket, szóval szoros kapcsolatba hozni a hagiographiát a politikai és művelődéstörténettel. Ebben a tekintetben forrásainak megválogatása mindenesetre tudományos képzésre, felhasználásuk egészséges judiciumra mutat, de az a benyomásunk, hogy nem használt fel mindent, a mit lehetett volna, nevezetesen elhanyagolta az okmánytárakat. A lengyel kútfőket, megvalljuk, nem ismerjük úgy, hogy ebben a tekintetben jogunk lenne kritikára, a magyar vonatkozásokban azonban így találtuk. Ilyen, bennünket közelebbről érdeklő vonatkozás van a könyvben elég szép számmal, általában egészen röviden tárgyalva, de minden felötlő tévedés nélkül. Kíváncsian várjuk ebből a szempontból a munka folytatását, a mely bennünket még inkább érdeklő korral és személyekkel fog foglalkozni. Külön megemlítést érdemel a szerző szép stylusa. P. F. Szentgáli Károly: A sziglák megfejtése felé. Különlenyomat a Numizmatikai Közlöny XV. évfolyamából. Budapest, 1916. Hornyánszky. 8 lap. A hazai numismatika tanulmányozóinak nagyon sok fejtörést okozott már XI. és XII. századi pénzeink siglarendszerének megoldása. A siglák jelentőségét az újabb leletek teljesen új világításba helyezték. I. Béla és I. Géza, de különösen II. Béla pénzei több száz, sőt az utolsó több ezer példányban kerülvén elő, minden megoldási kísérlet, a mely a siglákban ver de jegyeket, pénzverőjegyeket avagy pénzkibocsátásokat jelző jegyeket látott, csődöt mondott. Szentgáli II. Béla több ezer példányban ismeretessé lett C. Ν. H. I. 59. sz. érmének sigláit tette vizsgálata tárgyává s ez alapon igyekszik a siglák jelentőségét megmagyarázni. Rendkívül érdekesek a műhelyi viszonyokról írt sorai, a melyek alapján máshelyütt az árpádkori pénzverőház munkáslétszámát is meg tudtam hozzávetőleg állapítani. Nem hallgathatom azonban el, hogy a pénzverési administratióról írtakban anachronistikus