Századok – 1916

Történeti irodalom - Szely Lajos: Az 1711. évi bakonybéli összeírás és I. András győri püspöksége. Ism. –nb.– 527

TÖRTÉNETI IRODALOM. 527 — XIII. századi — adatokat használt fel. A XII. században, a centrális királyi pénzverés korában szó sem lehet a kamarák bérletéről, sem több kamaráról. A kamaragróf elnevezés sem jogosult kamaraispán (comes camerae) helyett. A dolgozat végeredménye szerint »az Árpádok-korabeli magyar pénzek jegyei a pénzverő munkások ellenőrzésére szolgáltak«. A siglarendszer jelentőségének vizsgálata közben — egészen más úton haladva — magam is teljesen azonos eredményre jutottam.1

Azt hiszem, két egymástól független véleménynek ez a találkozása nem lehet véletlen műve s ezért a XI—XII. századi siglák jelentőségét végleg megmagyarázottnak tekinthetjük. Szentgáli rövid, de tartalmas és eszmekeltő kis tanulmánya értékes nyeresége numismatikai irodalmunknak. Hóman Bálint. Szely Lajos: Az 1171. évi bakonybéli összeírás és I. András győri püspöksége. Győr, 1914. 37 1. A tartalmában többszörösen gyanús 1171. évi bakonybéli összeírást a pannonhalmi rendtörténet írói hamisnak nyilvánították. Szerző e vád alól kívánja tisztázni oklevelünket, a midőn megállapítja, hogy az nem hiteles okiratnak, hanem a szerzetesek által több oklevélből összeírt magánfeljegyzésnek tekintendő. Épen ezért nem tartja megengedhetőnek, hogy adatainak hitelességét, keltezési hibák s más diplomatikai criteriumok alapján kétségbevonjuk. Tartalmi hitelességét kétségen felül állónak tartja és értesítése alapján megállapítja, hogy a benne említett András, Szűz Mária egyházának püspöke körülbelül 1160—1176-ig győri püspök volt, a mikor is a kalocsai érseki székbe került. A XII. századi adatok csekély száma a bakonybéli conscriptio András püspökének a hasonló nevű kalocsai érsekkel való határozott azonosítását nem engedi meg. A király és püspök nevéhez fűzött magasztaló jelzőkre épített okoskodás pedig határozottan téves. XII. századi okleveleink telve vannak ily magasztaló jelzőkkel. Mindazonáltal szerző eredményei úgy az összeírás természetét és hitelességét, mint András győri püspökségét illetőleg, figyelemreméltóak. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a XII. században, 1170 táján élt egy András nevű püspök, a ki legnagyobb 1 V. ö. Magyar pénztörténet iooo—1325. Budapest, 1916. cz. művem 200—202. 1. : »a siglák a pénzek technikai előállításával vannak kapcsolatban s a pénzverés ellenőrzésénél volt jelentőségük.« Eredményeimet Szentgáli nem ismerhette, mert bár művem e része már június hó elején ki volt nyomva, az egész mű az ő czikke megjelenésekor még nem volt forgalomban. Az elsőség tehát őt illeti meg.