Századok – 1916

Történeti irodalom - Osváth Gyula: A magyar vármegyei szervezet 1608-ig. Ism. Iványi Béla 515

558 TÖRTÉNETI IRODALOM. a megyékben való közzétételéről, kihirdetéséről, továbbá az ellenőrzés és ellentállás jogáról beszél, majd a vármegyék szerepéről a hadi és pénzügyi közigazgatás terén. Előadása itt sem elég alapos. Ezeket a kérdéseket ugyanis tisztán a törvényszövegek alapján megoldani nem lehet. Végűi a X. fejezetben röviden a vármegyék önadóztatási joga van vázolva. A II. rész I. fejezete a vármegyei közgyűléssel foglalkozik, továbbá ezeknek, illetve a megyéknek székhelyével, végűi a közgyűlések hatáskörével. Hogy a generalis congregatiók hogyan alakultak át későbbi értelemben vett közgyűléssé, mi történt ezeken a közgyűléseken, hogy folytak azok le, milyen természetű ügyeket intéztek ott stb. ? — felvilágosítást nem kapunk, pedig a XVI. századból reánk maradt megyei jegyzőkönyvekből (Zólyom 15x2, Liptó 1516, Szepes 1534, Trencsén 1541, Turócz 1542, Ung 1543, Zala 1555, Bars, Sáros 1561, Abauj jkve 1564-gyel kezdődik stb.) sok szép adat kerülne ki e kérdések megvilágítására. Igaz, hogy ez önálló kutatást, fárasztó és nehéz utánjárást kíván, de az ügyet hatalmasan előre is vinné. A II. fejezetben a vármegyei tisztségekről általában van szó, s ebben a szerző a tisztviselők díjazásáról, a tisztségek elfogadásának kötelességéről, az elfogadás alóli mentesítési okokról, a tisztviselővé választhatóság előfeltételeiről, a tisztségek betöltési módjáról, a hivatali esküről és a tisztviselők felelősségéről értekezik. Ε fejezet végén szerző röviden foglalkozik a királyi emberek intézményével is, azonban ezt szinte csak megemlíti, mert hiszen három oldalon ennek a fontos intézménynek történetét, fejlődését és lényegét előadni alig lehet. Továbbá az a néhány törvény, a melyben a királyi emberekről szó van, távolról sem elég arra, hogy az intézményt kellően megvilágítsa. Ehhez az okleveles anyagban való hosszas és alapos kutatás szükséges. A hátralévő III—VII. fejezet a főispáni méltósággal, az alispáni, szolgabírói tiszttel, a vármegyei esküdtekkel, végül a vármegyei jegyzővel foglalkozik. Ebben a részben is vannak hibák és gondatlanságok. így pl. : a 93. lapon nem Gömör, hanem Gömör és Torna vármegyék nádori gyűlését tartják Tornaija mellett. (Hazai okit. 274. 1.) -— Ugyanitt (Kovachich : Formulae solennes styli : 113. 1.) szó van arról, hogy a gömörmegyei me gye gyűléseket és megyei törvényszékeket állandóan Gömör helységben tartják. Kovachichban csak annyi van, hogy Gömör várában tartja a megye a sedes iudiciariait. Elvégre az Ars Notarialis korában talán még sem lehet megyegyűlésekről beszélni. A 94. lapon az 1514. évi LVII. törvényczikk rendelkezéseiből megerősített megyei székházakra (!) következtetni kissé