Századok – 1916
Értekezések - AUNER MIHÁLY: Latinus 28
LATINUS. 31 taque).1 A hol tehát a latinusok a teutonikusokkal együttesen említtetnek, ezek alatt a német birodalom összes nem német lakóit, olaszokat és franciákat kell értenünk, mint azokat, a kik Walafrid Strabo szerint »latin nyelven beszélnek«. Ezen »latin« nyelvet rustica Romana linguanak,2 vagy egyszerűen Romana linguanak3 is nevezik. A latin nyelvnek franczia, spanyol és olasz nyelv szerinti difíerentiálódása a IX. században nyilvánvalóan még nem vált tudatossá, épúgy mint a X. század elejéig még mindig ragaszkodtak a frank birodalom eszmei egységéhez.4 A »Latinus« itt megállapított jelentősége tehát mindenben megfelel az ófelnémet walhisc és középfelnémet welsch-nek = »romanisch, französisch, italienisch«,5 és teljesen megegyezik a terra Latina — Kézainál található fogalmával, a ki ezen tekintetben bizonyára eléggé megbízhatónak mondható. Az Alemanniához a német birodalmat számítja, a terra Latinához Olasz-, Franczia- és Spanyolországot, az aliae regiones lakóiként pedig a Boemi, Poloni, Graeci, Bessi, Armeni szerepelnek.6 Itt kiemelhetjük azt is, hogy a IX. és X. századbeli nyugateurópai kútfők ott, a hol olaszországi viszonyokra vonatkoznak, mindig a concrét kifejezést használják, így pl. a Divisio regnorum 806-ban 7 (»terminos Italicorum montium«), továbbá III. Ottó V. Gergelyhez intézett egyik levelében, a melyben azt közli a pápával, hogy az olasz éghajlat egészségének nem kedvező.8 Altalános fejtegetéseink végén még a dalmátföldi latinusokra utalunk, a kikről Jire&ktől bírunk értékes adatokat. Ezen latinusokat a XII. században Diocleas Presbyter egyik feljegyzése szerint az jellemzi, hogy »Latina utebantur lingua«. Tuber ο történetíró pedig majdnem ugyanazon szavakkal, mint 650 évvel azelőtt Walafrid Strabo, azt mondja, 1 M. G. Dipl. I. 509. 2 Toursi zsinat 813-ban ;v. ö. M. G. Concilia II. ι, 288,28—29. 3 M. G. Capitularia II. 171—72. Ezen megjegyzés a strassburgi szerződésre (842) vonatkozik, a melyet Károly Romana linguán és Lajos Teudisca linguán esküvel megerősített. Az eskü szövege mindkét nyelven u. o. 4 V. ö. Schröder, D. Rechtsgeschichte, V. 397—400. 5 V. ö. Kluge, Etym. Wörteb. d. d. Sprache, VII. 489 »welsch« alatt. 6 Endlicher, Mon. Árpad. 124—27. ' M. G. Capitularia I. 127. 8 M. G. Dipl. II. 2, 643 : naturae nécessitas suo iure omnia constringens, qualitates Italici aëris qualitatibus mei corporis quadam sui generis contrarietate opponit.
