Századok – 1916

Értekezések - AUNER MIHÁLY: Latinus 28

Latinus. A Magyarországba bevándorolt idegen települők közt a XII. század óta számos latinussal találkozunk. Azon általánosan elterjedt vélemény ellen, mely ezen latinusokat mai értelemben vett olaszoknak tekinti, Karácsonyi János lépett fel elsőnek.1 Utána Kaindl is hasonlóan nyilatkozott,2 a ki azonban tévedett, midőn a kútfőinkben gyakran a latinusokkal együtt előforduló gallikusokat flamandokkal azonosította. Az egész kérdés behatóbb forráskritikai tanulmányozása eddig még hiányzik. Ilyen forráskritikai tanulmányt pedig nagyon megokol részint a magyarul »Olaszi« vagy »Olasz« nevű »Villa Latina« telepek nagy száma, valamint azon körülmény, hogy ez a kutatás végső eredményében azon kérdéshez vezet : mily módon érvényesül az úgynevezett »olasz« telepek hatása Magyarország gazdasági és magánjogi fejlődésére a középkorban ? Nyelvészeink pár évvel ezelőtt bebizonyították, hogy az »olasz« szó X. vagy XI. századbeli horvát-szlovén átvétel és hogy eredeti jelentése : homo Romanae originis, majdnem valamennyi szláv nyelvben kimutatható. Melich azonban, a kinek ezt a fontos megállapítást köszönhetjük, már azzal, hogy a homo Romanae originist a homo Italicae originisszel egyszerűen azonosította, egyszersmind elhomályosította a kérdés tisztázására vezető utat. Melich felhasználta ugyan a Karácsonyi által felhozott bizonyítékokat, hogy nem minden Olaszi = Villa Latinorum, Italiából jött emberek települése, hanem hogy van közöttük franczia és vallon telep is, fejtegetéseiből azonban mégis kitűnik, hogy ezen telepeseknél elsősorban a mai értelemben vett olaszokra gondol és hogy ezek mellett a francziáknak és vallonoknak telepítési történetünkben csak másodrendű jelentőséget tulajdonít. A rendelkezésünkre álló források tüzetesebb vallatása azonban mutatja, hogy a hazánkban való XIV. század előtti olasz 1 Magyar Nyelv II. 273—74. 2 Kaindl, Geschichte der Deutschen in den Karpathenländern II. 207—9. Az »olasz« szó etymologiáját Melich adja : M. Nyelv V. 433—37•