Századok – 1916

Értekezések - CSÁNKI DEZSŐ: Az új magyar és az ú. n. közös czímerekről 1

AZ ÚJ MAGYAR ÉS ÚGYNEVEZETT KÖZÖS CZÍMEREKRŐL. II tői eredő, magyarosabb jellegű, magyar közép czímerrel való összehasonlítás erről azonnal meggyőz bennünket. A közös ügyek használatára szolgáló középczímer angyalával sem érthetünk egyet, mert ez a magyar közép czímer méltóságosabban lebegő angyalaihoz képest mintegy tánczlejtést végez, s fejét is, bár mereven, ily tánczmozdulatban tartja. (L. 29. ábra.) Kétségtelen ezenkívül, hogy a közös ügyek használatára megállapított ezen czímerek, a kívánatosnál nagyobb terjedelműek, s a mi még kevésbbé válik javukra, különösen a közép czímer nagyon is széltében terjed ki. Az uralkodócsalád által egybekötött, s közös ügyekkel is biró egyenjogú két állam szövetségét azonban heraldikailag alig lehetett másként kifejezni. Külsőleg talán legtetszetősebb és legegyszerűbb az egyetlen pajzsban való egyesítés lett volna. Ily egyesítést látunk csodálatosképen, a legújabb elválásukig csupán personalis unióban egyesült Svéd- és Norvégország most már érvényét vesztett czímerében. De daczára, hogy Ausztria és Magyarország egyesülése sokkal több és bensőbb a personalis uniónál, ily egy pajzsban való egyesítésbe Magyarország nem egyezhetett bele, mert, mint láttuk, épen a fennálló közös ügyek s az osztrák császárság hatalmi túlsúlya miatt ez egyesülésből őt önállóságának halálos veszedelme fenyegette volna. Hinnünk kell, hogy e veszedelem most már elvonult. Az új czímerrajzok ép említett fogyatékosságait is helyrehozza majd az idő. A heraldika a most készült, külsőleg tekintve talán kissé terjengős új czímerekkel világosan igyekszik jelezni ama sokszorosan hangoztatott és sok kiontott vérrel megpecsételt álláspontunkat, hogy Magyarország önálló ország és állam, mely semmi más országnak vagy államnak alávetve nincsen. Dr. Csánki Dezső.