Századok – 1916
Értekezések - GYALOKAY JENŐ: Görgey mint hadvezér 444
Görgey mint hadvezér. A Görgey kérdésnek ma már hatalmasan felszaporodott irodalma van. A szabadságharcz szemtanúi és szereplői s az egy-két emberöltővel fiatalabb nemzedék kritikusai egyaránt ádáz tollharczra keltek egymással, az egykori dictator erényei és hibái fölött. De bízvást állíthatjuk, hogy a vitázóknak legalább is kilenczven százaléka semmivel sem járult a sokat bolygatott kérdés tisztázásához, mert tollúkat nem a hadieseményeknek katonai szaktudáson alapuló mérlegelése vezette. így azután nagyon is tág határok között ingadoznak azok a vélemények, a melyek Görgey katonai tudása és képessége felől az általános felfogásban gyökeret vertek. Vannak, a kik azt mondják, hogy Görgey haditudománya egy őrmesterével állott egy színvonalon, mások viszont a XIX. század legnagyobb hadvezérei közé sorozzák őt. Komoly hadtörténetírók se az egyik, se a másik véleményt nem fogadják el, hanem — bárha egyes részletekben egymástól el is térnek — a két szélsőség között keresik az igazságot. Csakhogy minálunk a hadtörténelemnek nemcsak kevés avatott munkása, hanem egyszersmind nagyon kevés olvasója is akad. Az ú. n. művelt közönséget, a rendes mindennapi krónikán kivűl, csak a politika és a politikusok érdekelik. Ilyenformán azt, a mit szabadságharczunk történetéről tud, nem hivatott hadtörténetírók munkáiból tanulván meg, alig tudná megmondani, hogy Görgey felől kialakult ilyen vagy olyan véleménye voltaképen min alapúi. Az alább elmondottakban tehát csupán Görgeyről a hadvezérről szólok, még pedig »sine ira et studio«. Hogy feladatomat megoldjam, az események sorrendjében megvizsgálom :
