Századok – 1916
Értekezések - GYALOKAY JENŐ: Görgey mint hadvezér 444
GYALOKAY JENŐ. — GÖRGEY MINT HADVEZÉR. 445 ι. Hogyan ítélte meg az általános hadászati helyzetet akkor, a mikor önálló cselekvésre volt utalva s helyes volt-e ebből folyó hadműveleti tervének alapgondolata ? 2. Mennyiben volt képes egy, már kész, hadműveleti terv korlátain belül, a reá háramló hadászati feladatot megoldani ? 3. Hogyan viselkedett valamely nagyobb csatában mint hadseregparancsnok ? Üjat nem igen mondhatok, legfeljebb áttekinthetőbben csoportosíthatom azokat a tényezőket, a melyek Görgey hadvezető képességének megbírálásánál számításba veendők. * Görgey 14 éves korában, mint hadapród, jutott a tullni utásziskolába, a mely annakidején a cs. kir. hadseregnek számos kiváló tisztet adott. 1837-ben, mint alhadnagy, a m. kir. testőrséghez került, a hol csaknem 5 évet töltött. Manapság ez a testület csapatszolgálatra már nem alkalmas, félig rokkant tisztekből áll s csupán arra való, hogy az udvartartás fényét emelje. A régi világban másként volt a dolog. Akkoriban a testőrséghez csak nagyon jól minősített, daliás külsejű, fiatal tisztek juthattak, a kik ott alapos elméleti tanfolyamot is végeztek, a melynek a legkiválóbb katonai szakférfiak voltak tanárai. Azok a tisztek tehát, a kik a testőrségtől újra a csapathoz kerültek, sokoldalú elméleti tudást vittek magukkal, a melyet csak gyakorlatban kellett még tökéletesíteniök, hogy nagyobb állásokra i= mindenképen alkalmasokká váljanak. Görgey 1842-ben a 12. huszárezredhez került mint főhadnagy s, 1844-ben kelt minősítése szerint,1 a testőrségnél előadott tárgyakat kitűnő eredménynyel sajátította el, ezredében pedig nagyon kedvelt, ügyes, szorgalmas és megbízható tiszt volt. 1845-ben megvált a cs. kir. hadseregtől s csak 1848 nyarán fogott újra kardot, a mikor is honvéd századossá, majd hamarosan őrnagygyá és ezredessé lépett elő, a nélkül, hogy valami kiváló haditettet vitt volna véghez. Az 1848 okt. 30-ikán vívott schwechati ütközet és Moga altábornagy lemondása után tábornok s a magyar határ 1 Gelich : Magyarország függetlenségi harcza. I. 235—237. 1.
