Századok – 1916

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Magyar politikai perek a XIX. század első éveiben 433

MAGYAR POLITIKAI PEREK A XIX. SZ. ELSŐ ÉVEIBEN. 443 felesége még 1801 deczemberében megszökött szállásáról, egy nyomorék 13 éves leányt és egy egészen elhanyagolt 2 éves fiút hagyván hátra. A város a leányt a kórházba adta, a fiúcskát pedig lelencznek tekintette és egy asszonynak gondjára bízta évi 20 forintot fizetve ellátásáért. Kiss Károly a gráczi börtönbe került. így végződött Zsarnóczay és Mikola pere, melynek folyamában Németh János nem ok nélkül hivatkozott a Martinovics-pörre. Az 1802-iki áldozatok szellemi és társadalmi tekintetben jelentéktelenebbek voltak, mint az 1795-ikiek, de majdnem ugyanazok a bírák végezték ki őket, mint Martinovicsékat. Sorsuk nem keltett oly nagy részvétet, mintáz 1795-iki áldozatoké, de tanulságos, mert mutatja, hogy a kormányzat szelleme 1795 óta nem változott. Ez a szellem a mindenfelé elterjedt és olykor ügyetlen merészséggel kitörő elégületlenséget vérbe kívánta fojtani, nem javítani akart, hanem rémíteni ; alaktalan álmokat, megfontolatlan, de hamar elejtett terveket csak úgy büntetett, mintha valódi lázadások lettek volna.1

Angyal Dávid. 1 Zsarnóczay és Mikola perét először Horváth Mihály ismer, tette Magyarország Történelme. Üj dolgozat, Il-ik kiadás VIII. 262., 263.1. Azután Ballagi Géza : A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Budapest, 1888. Mi Horváth adatait kiegészítettük a Magyar udvari kanczellária irataiból (2855, 4211, 1801 ; 2706, 5446, 8083, 9686, 1802 ; 60, 1803). Használtuk még az államtanács előterjesztését, bécsi udvari és házi levéltár 950/943. 1801 április 4. Staatratsacten azután a budapesti városi levéltárt és a pestvármegyei jegyzőkönyveket. A kivégzésről 1. dr. Gárdonyi Albert czikkét a Könyvtári Szemle III. évf. 1915. 57 lapján. Paszvan Ogluról 1. Kállay Béni : A szerb felkelés története, kiadta Thallóczy Lajos I. Budapest, 1909. 115 1.