Századok – 1916

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Magyar politikai perek a XIX. század első éveiben 433

MAGYAR POLITIKAI PEREK A XIX. SZ. ELSŐ ÉVEIBEN. 481 vették, hogy veszedelmes tűzzel játszottak. Képzelgéseikből kiábrándultak és szánalmat akartak ébreszteni bíráikban. Különösen a hétszemélyes bíróság ítéletének kimondása után rossz órákat éltek át. A fiatal, talán 27 éves Mikola megható kegyelmi kérvényében azt írja, hogy a két tábla ítéletének kimondása óta, a hány perez telt el, annyi halálos kínt szenvedett. Kéri, hogy vegyék tekintetbe ifjúságát, reá még hosszú élet vár s ezt igazi megbánással, királyának és az államnak teendő igazi szolgálatokkal akarja eltölteni. Az elsőrendű vádlott, Zsarnóczay, a kinek a bíróság a lázító tervek kigondolását tulajdonította, szintén kegyelmet kért, de nem bizott a kérvény sikerében, makacsabb és erélyesebb volt Mikolánál, tehát segíteni akart magán. 1802 márczius 23-án áttörte pesti börtönében a kemenczét és elszökött. Ügy látszik, a pestvárosi börtönt csak oly rosszul őrizték akkor, mint a temesmegyeit. Pest városa köröztette Zsarnóczayt és nemsokára visszavitette börtönébe. A kanczellária a két tábla ítéletét megerősítésre ajánlotta a felségnek, a mennyiben Zsarnóczayra és Mikolára vonatkoztak. Ezekre nézve a halálos büntetést igazságosnak vélte, de Kiss Károly vétkét kisebbnek találta, őt leginkább a gyújtogatásban való részesség terhelte és a kanczellária azt is tekintetbe kívánta vétetni, hogy Kiss Károly, mint feladó, nagyobb bajoknak vette elejét. Ferencz király ily értelemben intézte el a kegyelmi kérvényeket és a kanczellária 1802 junius 4-én értesítette a nádort, hogy a felség megerősítette a halálos ítéletet Zsarnóczay és Mikola ellen, de Kiss Károly büntetését öt évi börtönben állapította meg kegyelemből. Nyolcz nappal a leirat kelte után, Pest vármegye rendkívüli ülést tartott Szentkirályi László helyettes alispán elnöklete alatt. Ε gyűlésen megjelent Németh János is, a királyi ügyek helyettes igazgatója és előterjesztett egy hivatalos iratot, mely a maga nevében a vármegyéhez volt intézve. Ebbe az iratba belé volt foglalva a főherczeg nádornak június 7-én kelt levele Majláthhoz, a királyi ügyek főigazgatójához. A nádori levél tudatta Majláthtal a junius 4-iki kanczelláriai leirat tartalmát, vagyis a királytól megerősített halálos ítéletet és Kiss Károly kegyelemből leszállított börtönbüntetését. Ε foglalatba rekesztett levél alapján Németh János, mint Majláth helyettese, kérte a vármegyét, hogy hajtassa végre a két halálos ítéletet az 1795-iki példa szerint. A vármegye gyűlése ezen az írásbeli előterjesztésen megütközött. A vármegyét — úgy mondották — sem az ítélőbíróság, sem a fejedelem nem szólította fel az ítéletek