Századok – 1916

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Magyar politikai perek a XIX. század első éveiben 433

440 ANGYAL DÁVID. a vizsgálatot és Kiss Károlyt is elfogatta. Németh János, a királyi ügyek igazgatója most elemében volt. Egy újabb Martinovics-per képe tárult elébe. Titkos társaság, felforgató iratok, gyújtogatás, mint a lázadás kezdete és látható jele : mindez biztos útnak látszott a vérpad felé. Már pedig Németh szerette ez útra ráterelni a »nyugtalanokat«. Elég hamar végezte a vizsgálatot, 1801 márcziusban már jelentette Bécsbe, hogy mind a három vádlott ellen meg kellene indítani a hűtlenségi pert. Már­czius 25-én a király véleményt kért a kanczelláriától az ügy­igazgató jelentéséről. A kanczellária már márczius 27-én felterjesztette véleményét a felségnek s ebben hozzájárult az ügyigazgatói indítványhoz, csak Kiss Károly számára aján­lott kíméletet. Az államtanács valamennyi tagja elfogadta a kanczellária javaslatát 1801 május 2-án s május 8-án a kanczellária tudatta a nádorral, hogy meg kell indítani a főben­járó pert Zsarnóczay és Mikola ellen, de Kiss Károly ellen csak akkor, ha a nevezettek pőrében Kissre nézve újabb terhelő mozzanatok merülnének fel. A királyi tábla és a hétszemélyes bíróság elítélte mind a három vádlottat, 1801 deczember 17-én és 1802 junius 30-án, úgy a mint Németh János kívánta. A tanuk vallomásait megerősítette Kiss Károly készséges vádaskodása. A táblák az ő vádas­kodását, mint teljes értékű tanúvallomást fogadták el az 1715. évi VII. törvényczikk 7. §-a alapján.1 Különben Mikola és Zsarnóczay az iratok szerkesztését és egy részük kifüggesztését nem tagadhatták. Zsarnóczay a szóval elkövetett felségsértés vádját tagadta, a Paszvan Oglura vonatkozó tervért pedig, melyet úgy sem hajthatott végre, bocsánatot kért. Az iratok által elkövetett bűn leg­nagyobb részét Mikolára fogta, s a mennyiben a szentsége­ket sértette, mélyen érzett megbánásával bocsánatot remélt Istentől. A gyujtogatásért a felelősséget, úgy látszik, Kiss Károlyra tolta. Mikola kénytelen volt elismerni az iratok szerzőségét. De azoknak szelleméért a József korabeli ifjú­ság szabad nevelését tette felelőssé. Különben vétségeiért Zsarnóczay rossz befolyásának mérgét is okolta, melyet magába szítt mintegy öntudatlanúl. A vádlottak az elfoga­tás után egy ideig bíztak felmentésükben, sőt Mikolai még a börtönben is írt veszedelmes dolgokat, de lassanként észre-1 Praeterea an accusator, seu delator ; ad testimonium in crimine hoc, velut excepto admitti, vei removeri debeat, id ipsum judicii arbitrio relinquitur. (A crimen laesae majestatisról van szó.)

Next

/
Thumbnails
Contents