Századok – 1916

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Magyar politikai perek a XIX. század első éveiben 433

MAGYAR POLITIKAI PEREK A XIX. SZ. ELSŐ ÉVEIBEN. 435 őt el nem árulják. Néhány hét múlva bátrabban beszélt, azaz írt ; február 14-én azt jelentette, hogy egy titkos társaság alakult, a mely meg akarja öletni a magyar királyság főurait, és pedig egyszerre. Azután e társaság ki akarja irtani Magyarországból a többi nemzetiség segítségével a németeket, sőt ő felségét is le akarja taszítani trónjáról. Mindez elég komolyan hangzott. A magyar kanczellária tanácsára Ferencz király felszólította József nádort, hogy hivassa Fourt Budára és vizsgáltassa meg a följelentett társaság viselkedését. Ε feladatra a nádor Tormássy Antalt, a temesi kerületi biztost jelölte ki. Tormássy már 1800 augusztus 15-én kiadta az elfogatási parancsokat. Elzáratta Győrffy József kamarai mérnököt és Kraudy Pál ügyvédet, mint a vádolt társaság tagjait s hozzájuk záratta Four Jánost, a föl jelentőt is. Mert úgy vette észre, hogy Four nem őszinte buzgalomból cselekedett, hanem maga is részes a bűnben és társait haragból jelentette fel, vagy más hasonló értékű okból. Four valóban gyanús ember volt, azelőtt Erdélyben lakott, ott engedélyt kért a kincsásásra a guberniumtól, de/mivel azt nem kapta meg, úgy szidalmazta a guberniumot, hogy megbüntették és kiutasították Erdélyből. így került Torontál megyébe, a hol Győrffyvel és Kraudyval együtt egy gyermekesen vakmerő forradalmi tervet kovácsolt. A királyi biztos ebben a tervezgetésben nem látott főbenjáró bűnt és a három vádlott perét Temes vármegye bírói székéhez tette át. A vármegyei ügyész, Ágoston Lajos 1801 szeptember 12-én megindította a pert a nevezettek, azonkívül több végvári (Rittberg) és egy aradmegyei lakos ellen. A vádlevélben a három fővádlottat halálos büntetésre érdemesnek jelentette ki, a jobbágyoknak, mivel részt nem vettek a bűncselekményben, de azt nem is jelentették fel, szintén súlyos büntetést szánt, noha életüket nem kívánta. Tulaj donkép mit vétett a mérnök, a jegyző és az ügyvéd, hogy a megyei főügyész halálos ítélettel akarta őket sújtani ? A periratokból a történtekről a következő képet alkothatunk. Győrffy József nem volt megelégedve sorsával, csekély fizetéssel szolgálta a kamarát és azt hitte, hogy őt, mint magyart, mellőzik. Bizonyára hatottak rá a francziaországi események, már 1792-ben gondolt egy összeesküvésre. Nemzeti fölkelésről ábrándozott, jól ismerte a magyar törvényeket s mennél nyomasztóbb körülményekbe jutott csekély előmenetele miatt, annál jobban gyűlölte a németeket s az idegen uralmat. 1797-ben megismerkedett Fourrai, e zavaros fejű s rosszhírű emberrel. 28*