Századok – 1916
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyarország - 417
TÖRTÉNETI IRODALOM. 417 /Bode : Die Franzosen und Engländer in Goethes Leben und Urteil) és Vécsey Özsébét (Czirbusz Géza: Anthropo-geografia I. rész. A föld felületi formáinak hatása). Komáromi Hirlap. 1916. 18. szám. Farkas Péter : Komárom felejthetetlen napjai. (Kivonat Komárom sz. kir. város 1839. évi polgári jegyzőkönyvéből.) V. Ferdinánd és Mária királyné komáromi látogatásának leírása. Magyar Hirlap. 1916. 143. szám. Görgey Arthur. Junius (Zilahy Kiss Béla) életrajzi méltatása, melyet szerző még 1905-ben írt Görgey egyik veszélyesebbnek látszott betegsége idején. Azóta a szerkesztő íróasztalában feküdt a posthumus kézirat. Magyar Kultura. 1916. évf. 4. sz. Márki Sándor : Közép-Európa szervezkedése és hazánk. Végigvezeti e mozgalom történetét a középkortól egészen a most folyó világháborúig, a melynek tulajdonképeni czélja e szervezkedés megakadályozása. 5. sz. Márki értekezésének befejező közleménye. — Kmety Károly : A Jézustársaság jogállása Magyarországon. Kováts István a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap január 9-iki számában megjelent vezetőczikkében azt állította, hogy a jezsuita rend törvényes jogalap nélkül tartózkodik Magyarországon. Ezzel szemben Kmety történeti és jogi érvekkel bizonyítja, hogy a rendnek 1773-ban történt eltörlése nem szüntette meg a jezsuitákat recipiáló 1687. évi 20. törvényczikk hatályát, hanem e törvény úgy formailag, mint tartalmilag teljes erejében ma is fennáll. 9. sz. Várkonyi Hildebrand : Mester Jánosnak Rogerius Bacóról szóló értekezését ismerteti. Mester dolgozata a XIII-ik század szellemi mozgalmai keretében élénken domborítja ki Rogerius Baco nagy egyéniségét. 10. sz. Kiss Albin : Márki Sándornak Magyar középkor cz. könyvét ismerteti. Magyar Nyelv. XII. évf. 4. sz. Melich János a legújabban fölfedezett Königsbergi szójegyzéket ismerteti ; ez immár a harmadik értékes magyar nyelvemlék, melyet Königsbergben fölfedeztek. A szójegyzék valószínűleg a XIV-ik század első feléből való. — Paizs Dezső : A mái változatai czímen fejtegeti a Mézesmái, Kőmál stb. helynevek alapszavát, mely »hegyoldal«-t jelent. — Jakubovich Emil a Kékkend szóval foglalkozik, mely a XII-ik sz. folyamán valamilyen nép, néposztály vagy udvarnép lehetett ; megfejtése eddig nem sikerült. — ődöngő Abel a Levent szóról kimutatja, hogy a XVI—XVII-ik században került hozzánk, mint török katonai műszó és eredetileg albán katonát jelent. — Melich János a Liudprandusnál előforduló Dursac (magyar vezér) névről bebizonyítja, hogy azt semmiképen nem lehet a későbbi keletű cseh Dvorzsák-kal egyeztetni, mint Darkó Jenő próbálta. Magyar Nyelvőr. XLV. év. 4. sz. Wertner Mór : Régi magyar női nevek-ről értekezik s betűrendben tárgyalja őket Abamatól Anguilla-ig. — Simonyi Zsigmond a Königsbergi szójegyzéket ismerteti. — U.-ő az Ungar, Hungarus szavakat a görög Ungroi-ból származtatja, mely egy ó-szláv ongrin alakra megy vissza; a végleges eredet azonban még nincsen eldöntve. Magyarország. 1916. 110. szám. k. g. Üj adatok a moóri csatáról czímmel Pettkó Béla levelét közli, melyben adatokat közöl gr. Schaffgotsch Rudolf századparancsnok elestéről a moóri csatában ; továbbá az elesett osztrák tiszt sírfeliratát közli. Sauer László sárkeresztúri plébánosnak a moóri csatára vonatkozó adatait is Századok. 1916. VI. füzet. 27
